| FB-RSS Feed for Balázs Kiss |
| FB-RSS Feed for Balázs Kiss |
Valós politikai erőviszonyok - baloldali stratégia és a civil tüntetések lényege | Hídfő
Hídfő egy élő politikához.
Homokszem a gépezetben? ~ Radical Puzzle ...hogy összeálljon a kép
Kedves Kommentelők!A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az U…
Simicska Lajos lebukott, avagy részegen ne vedd fel a telefont
A pénteki S-day (a Simicska coming out napja) számos dologra világított rá. Elsősorban és mindenekelőtt nyilvánosan is megdöntötte azt a hazugság-tabut, hogy független újságíró, mint olyan, létezik. Nem létezik és soha nem is létezett. A Simicska médiacsoport vezetőinek rövid…
DiploMaci Fókusz: Bevándorlás, menekültek (2)
A miniszterelnök január elején tett nyilatkozata, miszerint „a gazdasági bevándorlás nagyon rossz dolog", heves közéleti reakciókat váltott ki. A bevándorlás és a menekültek kérdésével kapcsolatban azonban elmondható, hogy az emberek fejében rengeteg tévképzet él, amelyek…
You are receiving this email because you subscribed to this feed at feedmyinbox.com
If you no longer wish to receive these emails, you can unsubscribe from this feed, or manage all your subscriptions
FB-RSS Feed for Balázs Kiss
| FB-RSS Feed for Balázs Kiss |
| FB-RSS Feed for Balázs Kiss // via fulltextrssfeed.com |
Eközben az usa ugyanúgy kereskedik az oroszokkal, sőt az eu szankciói óta 20%-al nőtt ennek volumene. Hazaárulók és korruptak szavaznak meg az eu-ban efféle szankciókat, amikor az se tartja be őket aki ránk kényszerítette...!.
A tényleg korrupt ukrajnai, és zömmel zsidó oligarchákkal usraelnek semmi baja. Soros is velünk fizettetné meg Ukrajna gyarmatosításának árát. Mert az imf pénzeket, és a többit sem az ukrán nép kapja!
Boros Imre: Ki állja az ukrán számlát?
http://www.flagmagazin.hu/ gazdasag/ boros_imre_ki_allja_az_ukra n_szamlat
gazdaság 2015. 02. 12.
A ma kiterjedt háborúval fenyegető ukrajnai konfliktus magjai 1999-ben hullottak talajba.
A ma kiterjedt háborúval fenyegető ukrajnai konfliktus magjai 1999-ben hullottak talajba, amikor Borisz Jelcin az utolsó utáni pillanatban mégsem a papírforma szerinti jelöltet (Viktor Csernomirgyin), hanem az addig szinte ismeretlen Vlagyimir Putyint juttatta utódlási helyzetbe.
Közel egy évtizedig ugyanis sikerrel folyt a volt Szovjetunió utódállamainak a Nyugat által megálmodott világpiaci integrációja. A Nyugat egy percig sem tartotta magára nézve elszántan kötelezőnek a Szovjetunió felbomlását eredményező Bush–Gorbacsov megállapodást. Nem csak Kelet-Közép-Európa államai lettek tagjai a NATO-nak, a katonai szervezet rövidesen elérte a volt szovjet birodalom balti országait is. Ennél is sikeresebben haladt a gazdaságok nyugati integrációja.
Az Európai Unió gazdaságilag fejlett középső magja a déli országcsoport után immáron kiterjedt keleti gyűrűt is képzett, és mintegy belső gyarmatként kezdte üzemeltetni a volt KGST-tagországokat. Felvevő piacokat nyert gazdasági növekedéséhez, olcsó munkaerőt kapott, és számára a legkedvezőbb árfeltételekhez jutott e gazdaságok kulcspozícióinak megszerzésekor (pénzintézetek, energetikai cégek, kereskedelmi láncok). Sikerrel járt a megnyert gazdasági pozíciók fenntartását zászlójára tűző „nyugatias" pártcsaládok meghonosításában is. Az országcsoport felzárkóztatására szolgáló uniós források pedig csak évekkel e gazdaságok alapos megdolgozása után nyíltak meg.
Csaknem egy évtizedig Oroszországban is kitűnően haladtak az ügyek. Évente 40-50 milliárd dollárnyi jövedelem vándorolt Oroszországból off-shore helyekre nemzetközi befektetők és helyi klienseik jóvoltából. Úgy tűnt, hogy a gazdaság legértékesebb ágazatait (energetikai cégek, pénzintézetek, kereskedelmi láncok) is akadályok nélkül magánosították, természetesen mindegyik nyugati befektetők tulajdonába került, mint ahogy ez történt például hazánkban is 1995 és 1997 között.
Erre a nyugati szempontból ideálisnak mondható folyamatra fékezett rá az 1999-ben kormányra kerülő, majd rövid úton első nyolcéves elnöki periódusát is megkezdő Vlagyimir Putyin. Az ő elmúlt másfél évtizede arról szólt, hogy a Szovjetunió bomlástermékéből létrejött Oroszország gazdasági és katonai értelemben is újra megjelent a világpolitika színpadán mint nagyhatalom. Távolra került már attól, hogy fizetésképtelenné váljon, mint történt ez éppen a hatalomváltás pillanatában, 1998–1999 fordulóján. Ellenkezőleg, gazdasági növekedés, több száz milliárd dolláros devizakészletek felhalmozása következett, valamint gazdasági kapcsolatépítés az orosz nemzeti érdek logikája mentén. Megegyezések, szerződések a volt szovjet államokkal – ide értve Ukrajnát is – de a volt KGST-országokkal, sőt Európa nyugati térfelével is.
A második legnagyobb volt szovjet tagállamban, Ukrajnában azonban másként alakultak a dolgok.
Kijev mindig is ezer szállal kötődött az orosz gazdasághoz, kötődik ma is. Ennek legerősebb köteléke az energia. Oroszország földgázt és kőolajat szállít, aminek a segítségével Ukrajna töméntelen mennyiségű műtrágyát gyárt a hazai és az orosz mezőgazdaság számára. Ráadásul az ukrán agrárium és élelmiszeripar fő felvevő piaca éppen Oroszország. Az Ukrajnán át vezető „gázcső" pedig szinte fél Európába, például hazánkba is eljuttatja a földgázt.
A két utódállam közötti szoros köteléket Ukrajna nemzetiségeinek is meg kellett volna alapoznia, amin belül a legnagyobb éppen a többmilliós orosz kisebbség. Az egymást követő ukrán állami vezetések azonban csak azzal voltak elfoglalva a Szovjetunió felbomlása után, hogy melyikük milyen oligarchákkal szövetkezik, s mennyi hasznot húzhat velük együtt a gázból. Jellemző, hogy éppen a hatékony nyugati „demokráciasegéllyel" hatalomra kerülő gázhercegnő, Julija Timosenko kormányzása alatt hozták meg a legkíméletlenebb kisebbségi szabályokat, egyebek mellett megtiltva a szabad nyelvhasználatot is. Logikusnak tűnik, hogy a nyugatról érkező „demokrácia" nem adta fel törekvéseit Timosenko bukásával, hanem belefogott a második „demokráciatöltet" célhoz juttatásába is, ami ezúttal nem állt meg az ukrán–orosz határon, Ukrajna kiszakítását célozta meg az orosz befolyási övezetből. Ez a jelentős amerikai költséggel járó „demokráciatöltet" a kijevi Majdan téren kezdődött, és azóta is vérrel íródik a története, elemeiben veszélyeztetve Oroszország gazdasági és katonai érdekeit A gazdasági értelemben véglegesen legyengült Ukrajna évente duplázódó adósságai miatt kénytelen lesz az Európába vezető gázcsövet is magánosítani.
A korábban elutasított orosz ajánlat után ma csak az amerikaiaké jöhet szóba, aminek a majdanos kormány már a személyi garanciáit is megteremtette azzal, hogy a kabinet gazdasági bizottságainak vezetői amerikai érdekeltségek emberei. A gázügyi szekcióé is. Nem nehéz belátni, hogy ennek az oroszok egyáltalán nem örülnek, és sürgősen alternatív szállítási megoldások után néznek. Az Ukrajnának megajánlott NATO-tagságot azonban Oroszország katonai fenyegetésnek tekinti magára nézve. Az csak a „lejátszási technika" sajátossága, hogy a konfliktus a helyi orosz nyelvű kelet ukrajnai közösség szeparatista törekvéseinek formájában jelentkezik.
Putyin arra törekszik, hogy ne kerüljenek Moszkva közelébe a NATO rakétái. Ezért annektálta, illetve szerezte vissza a Krímet, és ezért akarja az ide vezető földnyelvet is ellenőrzése alá vonni. S persze nem szeretné az amerikai 6. flottát a Fekete-tengeren, de főként nem az Azovi-tengeren látni. Ez érthető, noha a demokráciának, a népek önrendelkezési jogának ehhez semmi köze, amint a „Majdan-forradalomhoz" sem volt.
Nyitott kérdés viszont mind a mai napig, hogy ugyan ki állja a különben igencsak tetemes ukrán számlát. Hazánk hajdani fia, Soros György derűs ötlete szerint ez a kötelezettség Európára vár, noha a konfliktus és az azzal kapcsolatos szankciók terheit eddig is is az öreg kontinens állta. Látni kell, hogy az Oroszország és Európa közötti szakítás amerikai érdek. Ukrajna stabilizálásához legalább ötvenmilliárd euróra lenne szükség, no meg a végtelen korrupció megszüntetésére, hogy a pénzt hatékonyan használják fel, ne kerüljön az oligarchák pénztárába közvetlenül. A mi érdekünk a mielőbbi béke és a rendezés, de a tornyosuló akadályokat látva erre csekély az esély.
Boros Imre – magyarhirlap.hu
Bezzeg a kommunistákkal 1943-45-ben tárgyaltak, nekik engedtek. Teherán, Jalta, Potsdam címmel megvan magyarul egy könyv a konferenci...ákon elhangzottakról. Most, hogy nem a bankárok uralják az oroszokat, egyből szélsőségesnek állítja be őket a cionista banda.
Akik Európa ellenségei is, nemcsak az oroszoké. Hiszen az ukrajnai puccs is az ő művük,
Albert Pike és szabadkőműves társai már a 19. században eltervezték a három világháborút. Természetesen manapság is léteznek a vakolók, sőt nyíltan IS. Hazaáruló aki kiszolgálja ezeket.
Bogár László: Jalta
http://www.flagmagazin.hu/ gazdasag/bogar_laszlo_jalta
gazdaság 2015. 02. 11.
Éppen hetven évvel ezelőtt zajlott le a legújabb kori világtörténelem egyik legdöntőbb tanácskozása Jaltában. A három szövetséges, Sztálin, Churchill és Roosevelt olyan globális hatalmi egyezséget ígért, amely lehetetlenné tenné egy újabb világháború kirobbanását.
A tényleges erőviszonyokat jól tükrözte, hogy James F. Byrnes, az amerikai delegáció tagja, későbbi külügyminiszter, így jellemezte a helyzetet: „Nem az volt a kérdés, hogy mit akar a Nyugat megengedni az oroszoknak, hanem az, hogy mit engednek meg nekünk az oroszok."
A Jaltában megkötött egyezség Kelet- és Közép-Európát a szovjet birodalom részévé, „külső gyarmatává" tette, és a térség iszonyú árat fizetett mindezért, de tény, hogy a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békerendszer 1648-as létrejötte óta ez volt a leghosszabb békeidőszak Európa történetében. Mivel most már nyilvánvaló, hogy ez a békeidőszak véget ért, ha Európa és a világ el akarja kerülni egy elképzelhetetlenül pusztító újabb világháború kirobbanását, új egyezségre van szükség.
Ahhoz azonban, hogy képesek legyünk egy ilyen új egyezség létrehozására, nagyon pontosan kellene látnunk történelmi helyzetünk mélyszerkezetét. Ennek megértéséhez először is azt kellene rögzítenünk, hogy az elmúlt fél évezred során a Nyugat uralja a világot, ám mivel a Nyugat soha sem volt egységes birodalom, így a Nyugaton belül ötszáz éve zajlik a versengés a főhatalom birtoklásáért. Aki ezt a főhatalmat gyakorolja, az egyúttal a világ ura is. Volt legalábbis eddig.
A mostani, Jaltát felváltó, új globális egyezség megkötésének kényszere ugyanis éppen abból fakad, hogy a Nyugat Kínával, Indiával és az iszlámmal szemben egyre inkább elveszteni látszik az elmúlt évszázadok során „öröknek" hitt világuralmát. Azt sem árt felidézni, hogy a jaltai egyezség lényege az volt, hogy az Orosz Birodalom akkoriban éppen a Szovjetunió néven ismert megjelenési formája gyakorlatilag egész Közép-Európa fölött teljhatalmat kapott. Ma már látjuk, hogy a Nyugat angolszász dominanciájú globális birodalma számára mindez azért volt „hasznos", mert az így létrejövő, magát „szocializmusnak" nevező berendezkedés, minden elképzelhetőnél brutálisabban, és ami a lényeg, gyorsabban és hatékonyabban számolta fel a paraszti társadalmak maradványait, mintha ezt a Nyugat maga tette volna. (Vagyis valójában eredményesen végezte el a történelmi „piszkos munkát" a kényes ízlésű „demokratikus" Nyugat helyett.) Miután a „szocializmus" (ami lényegében egy brutális politikai kapitalizmus volt csupán) mindezt sikeresen véghezvitte, a „rendszerváltás" keretében a Nyugat „visszavette" a Szovjet Birodalom e „külső gyarmatait", de csak azért, hogy újra a saját „félperifériájává" tegye azokat a „rendszerváltás" nevű birodalomváltás során.
A jaltai egyezség úgy tudott fennmaradni 1990 után is, hogy a „visszaalakuló" Orosz Birodalom garanciákat kapott arra, hogy békés visszavonulása fejében a „belső gyarmatait" (a volt szovjet világot) megőrizheti. Mivel a Nyugat birodalma sorozatosan megszegte ezt az alkut, a jaltai egyezség láthatólag már nem képes globális hatalmi talapzatul szolgálni. Az Orosz Birodalom „hozzáállásának" megváltozása mellett Jalta most zajló összeomlásának másik fő oka, hogy Kína, India és az iszlám, egész más módon ugyan, mint öt évszázada, újra olyan planetáris jelentőségű szereplőkké váltak, ami Jaltában még nem is volt értelmezhető.
A Jalta óta domináns „amerikai birodalom" most arra törekszik, hogy potenciális riválisait destabilizálja és a köztük lévő kapcsolati rendszert szétzilálja, mert okkal tart attól, hogy egyre inkább elveszti globális vezető szerepét, ami részben már meg is történt. Nyugat-Európát a 2008-as válsággal, Oroszországot az Ukrajnában kiprovokált polgárháborúval, Kínát a perifériáin állandósított feszültségekkel próbálja meggyengíteni. Az iszlám világot pedig az „arab tavasz" mesterségesen előidézett káoszával igyekszik a folyamatos anarchia állapotában tartani. A leglátványosabb „frontvonalat" ma az Oroszország és Európa között az elmúlt két évtized során létrejött együttműködési rendszer jelenti. Ennek szétroncsolása ugyanis egyszerre rendítené meg mindkét fő riválisát. Provokációk egész sorával, és a globális média véleményhatalmi terrorjának segítségével a birodalom sikeresen hozott létre egy olyan pszichózist, ami Oroszországot veszélyes agresszorként mutatja be. A helyzet kétségkívül rendkívül súlyos, és ma lehetetlen megmondani, hogy háború nélkül is létrejöhet-e egy új békerendszer.
Erre a harmincéves háborút 1648-ban lezáró béke óta sajnos nem volt példa. Magyarország geopolitikai értelemben e „tektonikai törésvonal" kellős közepén fekszik, és ahogy az elmúlt ötszáz év során folyamatosan, most is ez jelenti a legfőbb kihívást. Logikailag két veszély fenyeget. Az egyik, hogy tudatlanságból, tehetetlenségből, gyávaságból, opportunista módon „odakozmálunk" a bukott birodalomhoz („utolsó csatlós") és mindent elveszítünk. A másik, hogy a két birodalom között manőverezve („kötéltánc", „borotvaél" stb.) elvétjük a lépést, és a tektonikai repedés olvadt kőzet poklába hullván szintén mindent elveszítünk. Aligha tagadható tehát, hogy Mohács és Trianon után újra történelmi jelentőségű kritikus elágazási ponthoz érkeztünk. Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát.
Bogár László – magyarhirlap.hu
Nem elég kapitalista nekik a pedig félig neolib Fidesz, ...a Jobbikot meg nácizzák = neoliberális vagy neokon. A simicska is neokohn csak és nem jobbos, látom usa imádó ez is, akkor ezért "rúgták ki" Lovas Istvánt tavaly ősszel. Simliska járjon úgy, mint a privatizációs tolvaj oligarcha hodorkovszkij. Az is zsidó. Adót fizetni egyik se akart, pedig milliárdosok (a másik már csak volt...) a büdös disznók. Persze a politikus- és gazdasági bűnözők elszámoltatásához ki kell lépni az eu-ból, mert amúgy azonnal visítanának a farkon taposott patkányok jogosan elítélt fajttársuk védelmére!
Bayer Zsolt: Párhuzamos világok
http://www.flagmagazin.hu/ jobbegyenes/ bayer_zsolt_parhuzamos_vila gok
jobbegyenes 2015. 02. 12.
Élünk egymás mellett, de hiába. Karinthy óta tudjuk ugyan, hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoznak, és ott illedelmesen megemelik egymásnak a kalapjukat, de a mi végtelenünk még nem érkezett meg.
A mi párhuzamos világaink mintha sohasem találkoznának.
Ha pedig meggörbítjük a teret, és arra várunk, hogy most majd végre mégis beköszön kalapot emelve a párhuzamos, csalatkoznunk kell. A párhuzamos helyett vagy egy Szanyi Tibor, vagy egy Szél Bernadett, vagy újabban egy Simicska Lajos köszön csak be abból az érthetetlen, másik világból.
Hallgatjuk például, évek óta, hogy minden rossz. Hogy a gazdaság bármelyik pillanatban összeomolhat. De nem omlott össze. A párhuzamos világ lakói összekuszálták a klasszikus dramaturgiát. Már 2010-ben behozták a színpadra a puskát, de azóta sem sütötték el. Ha pedig mégis, titokban, akkor többnyire tökön lőtték magukat. Mert hát nem lett bankcsőd, nem léptük túl az Európai Unió által meghatározott hiányt (amit csak az Orbán-kormány(ok) nem léphettek át, elődeik bármikor, bármennyivel).
Nem omlott össze a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az oktatás – nem omlott össze semmi sem, pedig a párhuzamos világ szomorkás, savanyú képű és savanyú szagú lakói erre készülnek hosszú-hosszú évek óta. Akkor derülnének fel, és akkor illatosítanák be magukat levendulás vízzel, ha végre valami összeomlana. De nem omlik, a fene egye meg. Sőt…
Itt van most az új OECD-jelentés. Ebben a következő megállapítások olvashatók: „Megállapítják, hogy tíz évre kitekintve hazánk a legjobban teljesítő országok között van, és a végrehajtott reformok itt járultak hozzá az egyik legnagyobb mértékben a növekedéshez. (…) Az OECD szakértői szerint immár látszanak a kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményei. A munkabérre rakódó adóteher tekintetében pozitívan értékeli a jelentés, hogy 2013-ban a Munkahelyvédelmi Akció keretében a kormány egyes hátrányos helyzetű csoportok számára csökkentette a munkáltatói szociális hozzájárulás mértékét, valamint hogy a családi adókedvezmény kiterjesztésével nőtt az alacsony bérűek keresete. Az oktatás területén jó példaként említik a hátrányos helyzetű általános és középiskolai tanulók támogatási programját. (…) A tanulmány aláhúzza, hogy a kormány folyamatosan hajtja végre és terjeszti ki a közszolgálati reformprogramjait, és ezáltal csökkennek az adminisztratív terhek. A gazdaság szabályozását tekintve Magyarország jobban teljesít az OECD átlagánál és az összes visegrádi országnál is."
Aztán itt van a külpolitika. Merkel látogatása előtt hetekig stenkelték magukat az urak és a hölgyek, hogy akkor úgyis jön majd a kancellár asszony, és egy pórázon körbevezeti Orbánt a Parlament Vadásztermében.
Jött. Nem vezette körbe.
Mikor elment, a hölgyek és az urak még egy hétig azon rugóztak, hogy a közös sajtótájékoztatón látszott a feszültség a két politikus között, meg Orbán nem röhögészett, ami biztos jele annak, hogy Merkel alaposan megmosta a fejét négyszemközt. Aha.
Amúgy megnéztem a Merkel–Obama közös sajtótájékoztatót. Ajjaj!
A kancellár asszony nagyon megmoshatta Obama fejét, nézzék csak meg, mennyire nem heherészik az amerikai elnök!
Aztán azt hallgatjuk, hogy Orbán pária lesz az EU-ban, mert fogadja Putyint, és Putyinnal tisztességes, rendes, európai államférfi nem hajlandó találkozni. Ehhez képest Merkel kézen fogta a francia elnököt, Hollande-ot, és együtt kiutaztak Moszkvába, tárgyalni Putyinnal. Nem fogadták, fenét! Elmentek hozzá. Biztosan velem van a hiba, de szerintem ez cáfolja a hazai párhuzamos valóság lakóinak állításait. Nem is beszélve aztán Sarkozy volt (és eljövendő?) francia elnökről, aki a minap e szavakat mondta egy interjúban: „Oroszországgal közös a kultúránk. Az amerikaiak oroszokkal kapcsolatos érdekei nem ugyanazok, mint Európa érdekei Oroszországgal. (…) Nem akarjuk, hogy újjáéledjen a hidegháború Európa és Oroszország között. (…) A Krím félsziget Oroszországot választotta, és ezért nem tehetünk szemrehányást neki." Hűha! Ebből még baj lesz… Sarkozy is szorulni fog! Még a végén a párhuzamos valóság lakói arra fogják kihegyezni a dolgot, hogy látszik rajta a magyar vérvonal…
Aztán itt vannak a civilszervezetek viselt dolgai. Ugye szintén évek óta hallgatjuk, hogy demokrata aztán nem firtatja, vizslatja, vegzálja a civileket. Ez ügyben maga az amerikai elnök is üzent nekünk, ide a végekre. És most mit hallok? Anthony Gardner, az EU-hoz akkreditált amerikai nagykövet nagyon felháborodott, amiért az amerikai-európai transzatlanti kereskedelmi egyezményt ellenző európai civilek „nem elég transzparensek", és „nem lehet tudni, kik és milyen érdekek mentén pénzelik őket".
Hogy mik nem vannak…
És most még itt van nekünk Simicska Lajos is. Van is egy új mondás: olyan józan, mint Lajos, egy nappal szánkózás előtt. Ráadásul Lajos – úgy hírlik – komolyan beleáll a sportba. Hamarosan hógolyózni indul, utána curling házi bajnokságon fogja sifitelni egy seprűvel a jeget. Csak nehogy kikezdje a máját a sok sport.
Csak nehogy mégis összefussanak a párhuzamosok a végtelenben.
Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu
You are receiving this email because you subscribed to this feed at feedmyinbox.com
If you no longer wish to receive these emails, you can unsubscribe from this feed, or manage all your subscriptions
FB-RSS Feed for Balázs Kiss : Please go to http://fbrss.com and log in again to continue using this feed.
 | Communicate with co-workers in real time. Used by Netflix, Dropbox & Salesforce. $0/unlimited users. Get started >> From our sponsors |
| FB-RSS Feed for Balázs Kiss |
| FB-RSS Feed for Balázs Kiss // via fulltextrssfeed.com |
Please go to http://fbrss.com and log in again to continue using this feed.
2/12/2015 5:52:49 AM
You are receiving this email because you subscribed to this feed at feedmyinbox.com
If you no longer wish to receive these emails, you can unsubscribe from this feed, or manage all your subscriptions