2016. december 24., szombat

Fővárosi Ítélőtábla karácsonyi ajándékképpen elutasította Budaházy György szabadlábra helyezési kérelmét, mondván, hogy börtönben tartása „közérdek”, mert az elsőfokú ítélet alapján „magas fokon veszélyes a társadalomra”. Kinn lenne a helye. A "fehérgalléros", politikus, és közismert kisebbségi köztörvényes bűnözőket felmentő és futni Hagyó bírói - ügyészi korrupt antimagyar kar veszélyes kiemelten a társadalomra.

Kinn lenne a helye. A "fehérgalléros", politikus, és közismert kisebbségi köztörvényes bűnözőket felmentő és futni Hagyó bírói - ügyészi korrupt antimagyar kar veszélyes kiemelten a társadalomra.

A benkő (benstein) féle bérenc hamistanú spiclik is. Ezekről egy pdf eszembe jutott, ez ni :

https://www.pdf-archive.com/2016/12/25/rats/

"Nem, nem Gyurcsány bámul ki karácsony előtt a rácsos ablakon" - Budaházy börtönlevele

Levélzárás után érkezett a hír, hogy a Fővárosi Ítélőtábla karácsonyi ajándékképpen elutasította Budaházy György szabadlábra helyezési kérelmét, mondván, hogy börtönben tartása „közérdek", mert az elsőfokú ítélet alapján „magas fokon veszélyes a társadalomra"...

És hogy még „gazdagabb" legyen a karácsonya, az ügyészség megfellebbezte a hivatalos személy elleni erőszak ügyében november 7-én immár másodszorra meghozott felmentő ítéletét is, hadd folytatódjon csak a kanosszajárása abban az ügyben is.

Alább olvasható Budaházy legújabb levele:

Ma december 20-a van, a héten karácsony, és én itt ülök a Venyige utcai bv-intézetbeli zárkában a rozoga 40x60 cm-es kis faasztalnál (amire az egyik tiszt azt mondta, hogy örüljünk, hogy a mi zárkánkban ilyen van legalább), és bámulom a rácsos ablakon át a deres tájat.

Gyurcsány Ferenc

Ja, ő nem, hisz ő a csiribiri villájában pöffeszkedve várja a karácsonyt, miközben 2010 óta is nyugodtan osztja az észt a parlamentben.

Akkor Gergényi Péter

Ja, ő sem, hisz neki jól menő biztonsági cége van vagy mi, és dúskál a jóban meg a megértő bírói szimpátiában.

Hát akkor: Demszky Gábor

Ja, ő meg itt sincs Magyarországon. Elhúzott Németországba, és békében élvezi a weimari köztársaság végnapjait.

És Hagyóék sem, és a sukorósok sem, és a Mal Zrt.-sek sem, és a tábornok peresek sem, és Hunvald György sem, és a szemkilövők sem. Feladom, nem jut eszembe senki, akivel kapcsolatban be lett ígérve az „elszámoltatás" és szerepelhetne itt aláíróként, úgyhogy bevallom, hogy én, Budaházy György nézek ki az ablakon. Ennyi! Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam, a többit hozzá lehet képzelni.

November vége óta be van egyébként adva egy szabadlábra-helyezési indítványom, amit a Fővárosi Törvényszék és az Ítélőtábla egymás közt tologat, vagyis még az sem derült ki, hogy ki fogja elbírálni. Egyébként az interjú-kérelmeket mind a törvényszék bírálta el, vagyis az üggyel kapcsolatban még ő az illetékes első fokon, tehát a jogi következetesség azt diktálja, hogy neki kéne ezt is elbírálni, ennek ellenére felküldte a táblára. Ott meg nem tudjuk mi történt eddig, ezt is visszaküldték-e, mint az interjúkérelmeket vagy nem. Karácsonyig el is bírálódhatna, akár pozitívan is…

Akárhogy is lesz, minden esetre boldog karácsonyt kívánok minden sorstársamnak, bajtársamnak, segítőmnek és támogatóinknak, hazafiaknak és honleányoknak, és minden jó érzésű magyar embernek!

Budaházy György

hazafi

a köztársaság üldözöttje

(nem jogerős) politikai elítélt

https://kuruc.info/r/1/167558/

Kapcsolódó: "Végigharcolok én minden harcot" - interjú Budaházy Györggyel

https://kuruc.info/r/34/167483/

http://budahazy.org/

"Az amnesztia csak egy tüneti kezelés lenne. Az elmaradt elszámoltatás az oka az egésznek valahol. Valahogy másképp kellene harcolni manapság neki is, mert a hazafi hozzáállásra nem vevők az emberek, a törvény malmai tele vannak sunyi alattomos poszt-kommunista, liberális hazaárulókkal"

"2012 januárjával Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is."

Túl jó neki ez a név, valami ritka randa és aljas szemita banya ez. Na de hogy kerül oda? Persze hogy a nepotizmus, belterjesség, kontraszelekció és klikk érdekes körbeérvényesülés már megint.

"Természetesen Szájerné Handó Tündének, aki mellékesen Lévai Anikó barátnője, Simicska Lajos, és Kövér László kollégiumtársa, és véletlenül az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akinek javaslatára állítólag Áder ki tudott rúgni 2011-ben a bírói szervezetet kritizáló bírót, és aki törvény indoklása szerint a hatékonyságra tekintettel ügyeket is áthelyezhet az illetékesről egy másik bíróságra, vagy új állomáshelyre helyeztetheti a bírókat, aki eldönti, hogy ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon, semmi köze nincs az ítélethez!

Természetesen a múlt rendszerben a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági osztályán osztályvezető-helyettes Polt Miklós fiának, a Fidesz alapításában résztvevő, majd 1993-ban a Fideszbe be is lépő Polt Péter legfőbb ügyésznek, sincs köze az ítélethez, akinek karrierjét még az MSZP-SZDSZ is segítette, és aki állandó előadója volt a 90-es években a Magyar Helsinki Bizottság jogklinikájának, és akinek a feleségét, a Fidesz a jegybank személyzeti igazgatójává nevezte ki, 5 milliós fizetéssel, és akinek a beosztottja csaknem húsz év fegyházat kért Budaházyra, semmi köze nincs az ítélethez, hiszen Magyarországon a fékek, és ellensúlyok rendszerén alapuló demokrácia van, nem pedig orbáni-gyurcsányi királyság, vagy helytartóság, ahol csak a véletlen miatt szívnak a hazafiak, a politikusbűnözőkkel, vagy a kommunista tömeggyilkosokkal szemben..."

Áldott, békés karácsonyt, és lehetőleg azoknak is akiket az út szélén hagytak! Amúgy nem a kapitalista télapó napja ez, hanem "Jesus has entered the game" és annak az ünnepe, no és persze a napfordulónak szintén, Sol Invictus.

Áldott, békés karácsonyt, és lehetőleg azoknak is akiket az út szélén hagytak!

Amúgy nem a kapitalista télapó napja ez, hanem <Jesus has entered the game> és annak az ünnepe, no és persze a napfordulónak szintén, Sol Invictus.

http://aranylaci.freeweb.hu/tartalom%20-%20jezus.htm

A tábori püspökség FB oldaláról:

Kedves Szeretteim!

Amint jól tudjátok, közeledik a születésnapom. Megtiszteltetés számomra, hogy minden évben ünnepséget rendeztek, és úgy tűnik, ez idén is így lesz. Nagyon sok ember vásárol sokat, rengeteg a külön erre az alkalomra szóló rádió- és TV-műsor, hirdetések, reklámok, és a világ minden pontján arról beszélnek, hogy születésnapom egyre közeledik. Igazán nagyon jó érzés tudni, hogy legalább egyszer egy évben sok ember gondol rám. Amint tudjátok, születésnapomra való emlékezés sok évvel ezelőtt kezdődött. Az első időkben még úgy tűnt, hogy az emberek értették, és hálásak voltak mindazért, amit értük tettem, de manapság egyre inkább úgy látszik, hogy alig akad, aki tudja az okát az ünneplésnek. Mindenhol összejönnek az emberek, családok, barátok, és nagyon kellemesen érzik magukat, de valójában nem tudják, nem értik, és nem is keresik a valódi jelentőségét az ünnepnek.

Emlékszem, az elmúlt évben is hatalmas lakomát rendeztek a tiszteletemre. Az asztal roskadásig tele volt ízletes ételekkel, gyümölcsökkel, édességekkel. Tökéletesen díszített helyiségekben sok-sok gyönyörűen becsomagolt ajándék várta gazdáját. S tudjátok, mi történt? Meg sem hívtak! Pedig én voltam az ünnepség díszvendége – mégsem küldtek meghívót. Miattam volt az egész összejövetel, a sok dísz, és minden egyéb, és amikor maga az ünneplés elkezdődött, én kívül maradtam, bezárták előttem az ajtót. Pedig be akartam menni, velük lenni, együtt ünnepelni…

Habár az igazság az, hogy mindez nem lepett meg, hiszen az elmúlt néhány évben sokan bezárták előttem az ajtót. Mivel pedig nem hívtak meg, hát úgy döntöttem, hogy titokban megyek be, minden zaj nélkül, és csendesen megállok az egyik sarokban.

Mindenki nagyon jól érezte magát, ittak, ettek, beszélgettek, vicceltek, nevettek, és hatalmas jókedvük volt.

Egyszer csak belépett a szobába egy nagydarab, kövér, piros ruhás, fehér szakállas ember azt kiabálva: HO-HO-HO. Leült egy díványra, a gyerekek pedig rohangáltak hozzá: Télapó, Télapó! – mintha ez az egész ünnepség róla szólt volna. Aztán az emberek körül állták a karácsonyfát, és átölelték egymást. Én is kitártam a karomat, de engem nem ölelt át senki. Aztán nagy várakozással elkezdték osztogatni, és csomagolni az ajándékokat. Végül minden elkelt, és néztem, vajon nekem van-e valami – de nem, én nem kaptam semmit.

Te hogyan éreznéd magad, ha a születésnapodon mindenki kapna ajándékot, csak éppen te nem? Megértettem, hogy nemkívánatos személy vagyok saját születésnapom emlékünnepén, és csöndesen elhagytam a helyiséget. És – tudjátok – ez minden évben rosszabb és rosszabb. Az embereket csak az étel, ital, ajándékok, összejövetelek érdeklik és alig néhányan emlékeznek rám. Pedig én annyira szeretném, ha ezen a karácsonyon beengednének engem az életükbe! Nagyon szeretném, ha felismernék a tényt, hogy több mint kétezer évvel ezelőtt azért jöttem el erre a világra, hogy megmentsem őket. Csak annyit szeretnék, hogy ezt teljes szívvel elhiggyék, és beengedjenek az életükbe.

Valamit szeretnék megosztani veletek, különösen arra való tekintettel, hogy jónéhányan tudjátok az ünnep igazi értelmét.

Hamarosan rendezek én is egy saját ünnepséget: látványosat, hatalmasat, amilyet soha senki még elképzelni sem volt képes. Most még dolgozom rajta. Már küldöm a meghívókat – Te is kaptál már, személyesen. Remélem, észrevetted a sokféle invitálás között, s nem dobtad el? Kérlek, feltétlenül jelezz vissza, részt akarsz-e venni az örömünnepemen, foglalhatok-e egy helyet a számodra? Beírhatom-e a nevedet aranybetűkkel a vendégkönyvembe? Az ünnepségemen ugyanis csak azok jelenhetnek meg, akiknek nevei ott szerepelnek. Sok vendéget várok.

Akik elvesztették vagy eldobták a meghívókat, el sem jönnek – kár értük! Akik nem válaszolnak a meghívásra, azok hiába jönnek, nem lesz helyük, kívül maradnak. Nagyon lesújt minden ilyen elmaradás…

KÉRLEK, KÉSZÜLJ ÉS VÁLASZOLJ, MERT ÍGY, AMIKOR MINDENT ELŐKÉSZITETTEM, TE IS RÉSZESE LEHETSZ AZ ÉN CSODÁLATOS ÜNNEPSÉGEMNEK.

A TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN SZERETETTEL ÜDVÖZÖLLEK:

JÉZUS KRISZTUS

Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!

Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek
hogy emberek lehessetek!

Vigyázzatok! Ez a mese
már nem is egészen mese.
Belőle az Isten szeme
tekint a földre lefele.
Vigyázzatok hát emberek,
Titeket keres a szeme!

Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.

Mert rút a világ, fekete.
Vak gyűlölettől fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
az égig sem látnak vele.
Pedig az égből lefele
porzik már Isten szekere!

Minden csillag egy kereke,
ezeregy angyal száll vele,
az Isten maga száll vele
és csillagtükröt nyújt felénk,
mesetükröt, a keze.

Szent tükrébe végre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen szép is minden ember!
Minden ember szépségtenger
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel…!
Tagadjátok…? Restellitek…?
Elfordulnak fejeitek…?
Megvakultak szemeitek…?
Szépségteket, jóságtokat
nem érzitek, nem hiszitek…?
Csillaggyertyák fénye mellett
Isten elé nem viszitek…?

Akkor bizony rútak vagytok,
szegények és vakok vagytok,
ha szépek lenni nem akartok.
De még így is, szegényen is,
rútan, vakon, mégis, mégis
Isten gyermekei vagytok!

Rátok süti fényes szemét,
elindítja fényszekerét,
jó emberek játékszerét.
Milyen kár, hogy áldó kezét
nem érzitek, nem nézitek
s nem hiszitek már a mesét.

A rút világnak gondja van,
minden embernek gondja van,
a sok angyalnak mind gondja van
s az Istennek is gondja van,
mert mindenekre gondja van.
S így múlik el a szép s a jó
az ember mellől, nyomtalan.

Wass Albert – Karácsonyi versek II.