Liberális, az újracsomagolt kommunista. Bár elnézve a nyíltan komcsiszimpatizáns kulturálmarxista "független újságíró" propagandisták kocsmájaként üzemelő reddites és tumblr-es helyeket, még a csomagolás is a régi.
Szélhámos felháborodik ha leleplezik, élősködő fasisztázza az őt eltartókat, lebukott tolvaj támad leleplezőire, a magyar györgy nevű szarházi pedig "gyűlölettényekkel" szembe' sül szénné : landoltak nála SAJNOS vaskos börtönbiznisz százmilliók.
A valódi veszélyes szélsőség : a kommunistát játszó liberális kőgazdagok, és gazdáik a nemzetek felett szervezkedők, akik még a milliárdosoknál is gazdagabbak.
Ez nem egyszeri elszólás, még mindig rákosi - szamuely mentalitású az ószövetségi gyűlölet népe. :3
https://pestisracok.hu/bortonnel-fenyegette-meg-szarvas-szilvesztert-magyar-gyorgy-a-minden-gyanu-alatt-allo-ugyved-videoval/
Börtönnel fenyegette meg Szarvas Szilvesztert Magyar György ügyvéd, miután hallhatóan zokon vette, hogy a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese a Hit Rádió élő műsorában folytatott, a börtönbizniszről szóló vitájukban azzal szembesítette az ellenzéki politikában térdig gázoló Magyar Györgyöt, hogy ügyvédi irodája az elmúlt években több, mint félmillárd forintot kaszálhatott 419 börtönbizniszes ügyben. A bíróságon találkozunk – mondta előbb Magyar György, majd odáig ment, hogy kijelentette: ha Szarvas Szilveszter így folytatja, akkor belülről is lesz módja börtönt látni.
Magyar Györgyöt a Hit Rádió műsorvezetője figyelmeztette, hogy ne fenyegetőzzön. Magyar szerint az elítélt bűnözők sínylődnek a magyar börtönökben, az állam nem képes őket ember módjára tartani, ezért járnak a kártérítések, de Magyar György szerint börtönbiznisz nem létezik, bűnbakbiznisz van Magyarországon. Szarvas Szilveszter visszakérdezett, milyen sínylődésről beszél Magyar György, majd azzal szembesítette az ügyédet, hogy az unió és az Emberi Jogok Európai Bírósága miatt ott tartunk, hogy két olaszliszkai lincselő is több milliós kártérítést kapott a rossz börtönkörülményekre hivatkozva.
Tízezer ügyben 12 milliárd forint kártérítést fizetett a magyar állam börtönbüntetésre ítélt elkövetőknek, akik szabadságvesztésük letelte után milliókkal a zsebükben távozhatnak. A gyilkosok, elkövetők 8,6 milliárd forintot kaptak az elmúlt években, miközben az áldozatoknak, családjuknak csak egymilliárd forint jutott – mondta Szarvas Szilveszter.
Magyar György a vitában többször is a sínylődés kifejezést használta, mondván, az elítélteket nem ember módjára tartja fogva a magyar állam. "A börtönlakók peren kívüli eljárásban kapnak kártérítést, itt szó sincs bizniszről, műbalhé az egész" – álltotta teljes meggyőződéssel Magyar György. Szarvas Szilveszter szerint felháborító, hogy elítélt bűnözők azért is kártérítésre jogosultak, mert a cellájukba nem eléggé süt be a nap, vagy a mosdót egy függöny választja el a cellától, és nem ajtó vagy fal. "Hogyne lenne börtönbiznisz, Magyar úr. 2013-ban éppen ön mondta azt egy interjúban, hogy a börtönbizniszből akár 30 milliárd forint is juthat a károsultaknak. Ezt ön állította" – emlékeztetett Szarvas Szilveszter.
Portálunk főszerkesztő-helyettese hiába kérdezte meg Magyar Györgyöt, az ügyvéd arra a kérdésre nem válaszolt, hogy ügyvédi irodája mennyi pénzt kapott a börtönbiznisz keretében. Magyar szerint a magyar hatalom korrupt, a jogállamiság miatt elvesző uniós pénzek lesznek az igazán fájdalmasak, a kormány pedig csak a néplelket bolondítja. Szarvas Szilveszter megjegyezte: Magyar György annyira független ügyvéd, hogy Somogy megye 4-es választókörzetében az MSZP-Párbeszéd színeiben volt képviselőjelölt.
Magyarországon a börtönbizniszben olyan ügyvédek fognak össze, akik a politikában is érdekeltek
– hívta fel a figyelmet Szarvas Szilveszter, amihez Magyar György hozzátette: a helyzet rosszabb, hiszen ő nemcsak a választásokon állt rajthoz ellenzéki színben, de még a fővárosban is részt vett az ellenzéki előválasztás lebonyolításában.
Hallgassa meg a teljes vitát, érdemes!
2020. március 6., péntek
Szélhámos felháborodik ha leleplezik, élősködő fasisztázza az őt eltartókat, lebukott tolvaj támad leleplezőire, a magyar györgy nevű szarházi pedig "gyűlölettényekkel" szembe' sül szénné : landoltak nála SAJNOS vaskos börtönbiznisz százmilliók. Liberális, az újracsomagolt kommunista. Bár elnézve a nyíltan komcsiszimpatizáns kulturálmarxista "független újságíró" propagandisták kocsmájaként üzemelő reddites és tumblr-es helyeket, még a csomagolás is a régi. Ez nem egyszeri elszólás, még mindig rákosi - szamuely mentalitású az ószövetségi gyűlölet népe. :3
Egy torz, beteg liberális rendszerben a tiszteségesség sikertelenséghez vezet, viszont a bűn fizet, magának a bűnösnek és a még rajta is élősködőnek szintén. "A liberális újburzsoázia azt is elhitette az emberek egy részével, hogy a büntetés és bűnhődés fogalmát ki kell iktatni egy modern, progresszív társadalom fogalomtárából, ugyanúgy, mint a börtönökét."
Egy torz, beteg liberális rendszerben a tiszteségesség sikertelenséghez vezet, viszont a bűn fizet, magának a bűnösnek és a még rajta is élősködőnek szintén.
"A liberális újburzsoázia azt is elhitette az emberek egy részével, hogy a büntetés és bűnhődés fogalmát ki kell iktatni egy modern, progresszív társadalom fogalomtárából, ugyanúgy, mint a börtönökét."
https://magyarnemzet.hu/velemeny/turhetetlen-a-bun-rehabilitacioja-7817141/
Tűrhetetlen a bűn rehabilitációja
Paul Tillich, a XX. század egyik legkiemelkedőbb német teológusa elbeszéléseiben visszaemlékszik arra a pillanatra, amikor végleg szakított az emberi gonoszság társadalmi és politikai úton való megreformálásának gondolatával. Az első világháború alatt tábori lelkészként négy évet töltött a nyugati fronton, ott tapasztalta meg az öldöklés és szenvedés minden elképzelhető vagy elképzelhetetlen formáját. Az egyik ilyen pokoli éjszakán Verdun lövészárkaiban, amikor a halottak és haldoklók közt bolyongott, a kimerültségtől elnyomta az álom. Amikor reggel magához tért, hirtelen egy monumentális felismerés árasztotta el tudatát: „Ez itt gondolkodásom idealisztikus részének vége. Ebben az órában felismertem, hogy az idealizmus darabjaira hullott."
Ezek a szavak jutottak eszembe, amikor a napokban kirobbant börtönbizniszbotrányról olvastam. Az, hogy gátlástalan ügyvédek a társadalom kárára akarnak meggazdagodni, igazán nem újdonság, hasonló esetekről már ifjabb Plinius közel kétezer évvel ezelőtt íródott leveleiben is olvashatunk.
Aminek viszont sokkal több figyelmet érdemes szentelnünk, az az a bizonyos ideológiai irányvonal, amely megteremti a feltételeket az ehhez hasonló jogi parazitizmus elharapódzásához. Ez nyújt politikai alibit az öncélúan tevékenykedő nyereséghajhászoknak, akik emberi jogi szlogenekbe burkolódzva lékelik meg a közvagyont.
Tillich visszaemlékezéseiben a XIX. századi német idealizmus azon vadhajtásaira utal, amelyek a bűnt és emberi gonoszságot csupán a társadalmi egyenlőtlenségek, a politikai jogok hiányának és a gazdasági egyenlőtlenség szüleményének könyvelték el. Ennek megfelelően, és ez a marxizmus társadalomelméleteiben is kifejeződött, az emberi szenvedés okainak orvoslását gazdasági, oktatási vagy politikai reformokban akarták meglelni. Az emberi bűn csak az elnyomás és nélkülözés szimptómája, ennek megfelelően pedig a bűnöző nem vétkes, hanem áldozat.
Az önzőséget, erkölcsi elferdüléseket, melyek bűncselekmények elkövetésére ösztönzik az egyént, ki lehet az emberből nevelni, az egyén megváltoztatható, reformálható. Az erre alapozott haladásba vetett hitnek volt lelkes hordozója az a burzsoázia, amely az idealizmus naivitására támaszkodva vetette el egy új liberalizmus magvait Európában. Ennek az ideológiai tévelygésnek a romjaival szembesül Tillich Verdunben, és állít vele később szembe egy józan keresztény etikát, amely a bűnt az ember önmagától való áthidalhatatlan elidegenedése jelenségeként kezeli.
Ez az az ideológiai áramlat, amely ma a baloldali pártokat és a civil szervezeteket faltörő kosként használva hazánkat ostromolja. A közösség vagy egyének jogait súlyosan megtipró bűnözők emberi jogait olyan módon helyezik előtérbe, amely az igazi károsultak igazságérzetét teljesen lerombolja.
Maguk a bűnözők nem érdeklik őket, a céljuk inkább az, hogy a jó és gonosz közti határvonalat relativizálják a maguk anyagi vagy hatalmi ambícióik céljából. Egy alapjaiban demoralizált társadalom, ahol az emberek nem hisznek az igazságszolgáltatásban, közvetlenül az ilyen politikai mozgalmak érdekeit szolgálják. Ez az a városi újburzsoázia, amely profitál egy hitevesztett társadalomból, egy identitásától megfosztott néptömegből, mert tudja, egy a saját túlélését és érdekeit öntudatosan védő nép számára nincs mit nyújtaniuk, ezek szavazatait nincs esélyük megszerezni.
Az emberi közösség „értékeket" elsősorban azért fogad el, hogy ezekkel egy biztonságos mindennapi életet alakítson ki magának. A liberális újburzsoázia politikai képviselete egy erős értékrendű társadalomban azonban nem tud hatékonyan részt venni a hatalomért és javakért folytatott küzdelemben, ezért fordítja meg az áldozat és elkövető szerepét, részesíti előnyben egy értékteremtésre képtelen kisebbség érdekeit a társadalomépítő többséggel szemben.
Elhitetik a választókkal, hogy a természetes haladás érdekében szükséges elvetni a múltban bevált társadalom-összetartó kapcsokat, mint a nemzeti identitás vagy határaink tiszteletben tartatása. Meggyőzik a hitevesztett közösséget arról is, hogy az általuk elszenvedett bűntettek valójában saját értékrendjük következményei, mert ez olyan kontextust hozott létre a bűnelkövetőknek, amelyben nem volt nekik más érvényesülési lehetőség, mintsem a szabályokat megszegve a közösség érdekeivel szemben boldogulni.
Nyugat-Európában ennek a felfogásnak már beértek a gyümölcsei. Hogy csak az Egyesült Királyságot említsük, az utolsó öt évben annak az esélye, hogy egy bűncselekményt vádemelés kövessen, megfeleződött, 15,5 százalékról 7,3 százalékra. Persze az ítélethozatalig még jó nagy százalék faragódik le ebből is. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az elkövetett bűncselekményeknek kevesebb mint felét jelentik be a rendőrségben és a bíróságokban bizalmukat vesztett emberek, akkor a bűnelkövetők nagyon nagy eséllyel reménykedhetnek abban, hogy nem kell felelniük tetteikért.
A liberális újburzsoázia azt is elhitette az emberek egy részével, hogy a büntetés és bűnhődés fogalmát ki kell iktatni egy modern, progresszív társadalom fogalomtárából, ugyanúgy, mint a börtönökét.
A börtönöket rehabilitációs centrumokkal helyettesítették, vagy még inkább az úgynevezett társadalmon belül történő rehabilitációt preferálják. Ez a gyakorlatban esti szemináriumokat jelent a lehető legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetőknek, ahol a már fentebb leírt idealizmusból eredő baloldali ideológiákkal terelik a helyes irányba a mobiltelefonjaikkal szórakozó terroristákat, pedofilokat.
Magyarországon a bűnözők jogainak kultusza csak előszele ennek a fenti destruktív folyamatnak, amely a társadalmi és politikai összeomlás szélére sodorta a nyugati társadalmakat. Nekünk nem kell ide eljutni, itt az ideje, hogy most az egyszer okuljunk a történelemből. Nem kellene megvárni, hogy ennek a deviáns ideológiának a vereségét a lövészárkokból kelljen felismerni, mint ahogy erre Tillich is kényszerült.
A szerző teológus, publicista
Címkék: bűnözők, Európai unió, liberális újburzsoázia, Paul Tillich, büntetéspolitika
"A liberális újburzsoázia azt is elhitette az emberek egy részével, hogy a büntetés és bűnhődés fogalmát ki kell iktatni egy modern, progresszív társadalom fogalomtárából, ugyanúgy, mint a börtönökét."
https://magyarnemzet.hu/velemeny/turhetetlen-a-bun-rehabilitacioja-7817141/
Tűrhetetlen a bűn rehabilitációja
Paul Tillich, a XX. század egyik legkiemelkedőbb német teológusa elbeszéléseiben visszaemlékszik arra a pillanatra, amikor végleg szakított az emberi gonoszság társadalmi és politikai úton való megreformálásának gondolatával. Az első világháború alatt tábori lelkészként négy évet töltött a nyugati fronton, ott tapasztalta meg az öldöklés és szenvedés minden elképzelhető vagy elképzelhetetlen formáját. Az egyik ilyen pokoli éjszakán Verdun lövészárkaiban, amikor a halottak és haldoklók közt bolyongott, a kimerültségtől elnyomta az álom. Amikor reggel magához tért, hirtelen egy monumentális felismerés árasztotta el tudatát: „Ez itt gondolkodásom idealisztikus részének vége. Ebben az órában felismertem, hogy az idealizmus darabjaira hullott."
Ezek a szavak jutottak eszembe, amikor a napokban kirobbant börtönbizniszbotrányról olvastam. Az, hogy gátlástalan ügyvédek a társadalom kárára akarnak meggazdagodni, igazán nem újdonság, hasonló esetekről már ifjabb Plinius közel kétezer évvel ezelőtt íródott leveleiben is olvashatunk.
Aminek viszont sokkal több figyelmet érdemes szentelnünk, az az a bizonyos ideológiai irányvonal, amely megteremti a feltételeket az ehhez hasonló jogi parazitizmus elharapódzásához. Ez nyújt politikai alibit az öncélúan tevékenykedő nyereséghajhászoknak, akik emberi jogi szlogenekbe burkolódzva lékelik meg a közvagyont.
Tillich visszaemlékezéseiben a XIX. századi német idealizmus azon vadhajtásaira utal, amelyek a bűnt és emberi gonoszságot csupán a társadalmi egyenlőtlenségek, a politikai jogok hiányának és a gazdasági egyenlőtlenség szüleményének könyvelték el. Ennek megfelelően, és ez a marxizmus társadalomelméleteiben is kifejeződött, az emberi szenvedés okainak orvoslását gazdasági, oktatási vagy politikai reformokban akarták meglelni. Az emberi bűn csak az elnyomás és nélkülözés szimptómája, ennek megfelelően pedig a bűnöző nem vétkes, hanem áldozat.
Az önzőséget, erkölcsi elferdüléseket, melyek bűncselekmények elkövetésére ösztönzik az egyént, ki lehet az emberből nevelni, az egyén megváltoztatható, reformálható. Az erre alapozott haladásba vetett hitnek volt lelkes hordozója az a burzsoázia, amely az idealizmus naivitására támaszkodva vetette el egy új liberalizmus magvait Európában. Ennek az ideológiai tévelygésnek a romjaival szembesül Tillich Verdunben, és állít vele később szembe egy józan keresztény etikát, amely a bűnt az ember önmagától való áthidalhatatlan elidegenedése jelenségeként kezeli.
Ez az az ideológiai áramlat, amely ma a baloldali pártokat és a civil szervezeteket faltörő kosként használva hazánkat ostromolja. A közösség vagy egyének jogait súlyosan megtipró bűnözők emberi jogait olyan módon helyezik előtérbe, amely az igazi károsultak igazságérzetét teljesen lerombolja.
Maguk a bűnözők nem érdeklik őket, a céljuk inkább az, hogy a jó és gonosz közti határvonalat relativizálják a maguk anyagi vagy hatalmi ambícióik céljából. Egy alapjaiban demoralizált társadalom, ahol az emberek nem hisznek az igazságszolgáltatásban, közvetlenül az ilyen politikai mozgalmak érdekeit szolgálják. Ez az a városi újburzsoázia, amely profitál egy hitevesztett társadalomból, egy identitásától megfosztott néptömegből, mert tudja, egy a saját túlélését és érdekeit öntudatosan védő nép számára nincs mit nyújtaniuk, ezek szavazatait nincs esélyük megszerezni.
Az emberi közösség „értékeket" elsősorban azért fogad el, hogy ezekkel egy biztonságos mindennapi életet alakítson ki magának. A liberális újburzsoázia politikai képviselete egy erős értékrendű társadalomban azonban nem tud hatékonyan részt venni a hatalomért és javakért folytatott küzdelemben, ezért fordítja meg az áldozat és elkövető szerepét, részesíti előnyben egy értékteremtésre képtelen kisebbség érdekeit a társadalomépítő többséggel szemben.
Elhitetik a választókkal, hogy a természetes haladás érdekében szükséges elvetni a múltban bevált társadalom-összetartó kapcsokat, mint a nemzeti identitás vagy határaink tiszteletben tartatása. Meggyőzik a hitevesztett közösséget arról is, hogy az általuk elszenvedett bűntettek valójában saját értékrendjük következményei, mert ez olyan kontextust hozott létre a bűnelkövetőknek, amelyben nem volt nekik más érvényesülési lehetőség, mintsem a szabályokat megszegve a közösség érdekeivel szemben boldogulni.
Nyugat-Európában ennek a felfogásnak már beértek a gyümölcsei. Hogy csak az Egyesült Királyságot említsük, az utolsó öt évben annak az esélye, hogy egy bűncselekményt vádemelés kövessen, megfeleződött, 15,5 százalékról 7,3 százalékra. Persze az ítélethozatalig még jó nagy százalék faragódik le ebből is. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az elkövetett bűncselekményeknek kevesebb mint felét jelentik be a rendőrségben és a bíróságokban bizalmukat vesztett emberek, akkor a bűnelkövetők nagyon nagy eséllyel reménykedhetnek abban, hogy nem kell felelniük tetteikért.
A liberális újburzsoázia azt is elhitette az emberek egy részével, hogy a büntetés és bűnhődés fogalmát ki kell iktatni egy modern, progresszív társadalom fogalomtárából, ugyanúgy, mint a börtönökét.
A börtönöket rehabilitációs centrumokkal helyettesítették, vagy még inkább az úgynevezett társadalmon belül történő rehabilitációt preferálják. Ez a gyakorlatban esti szemináriumokat jelent a lehető legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetőknek, ahol a már fentebb leírt idealizmusból eredő baloldali ideológiákkal terelik a helyes irányba a mobiltelefonjaikkal szórakozó terroristákat, pedofilokat.
Magyarországon a bűnözők jogainak kultusza csak előszele ennek a fenti destruktív folyamatnak, amely a társadalmi és politikai összeomlás szélére sodorta a nyugati társadalmakat. Nekünk nem kell ide eljutni, itt az ideje, hogy most az egyszer okuljunk a történelemből. Nem kellene megvárni, hogy ennek a deviáns ideológiának a vereségét a lövészárkokból kelljen felismerni, mint ahogy erre Tillich is kényszerült.
A szerző teológus, publicista
Címkék: bűnözők, Európai unió, liberális újburzsoázia, Paul Tillich, büntetéspolitika
Mindenhova akadály kell amerre a horda áramlik, vagy logikusan földrajzilag végiggondolva áramlani fog. Ha minden határ komoly, illegálisan nehezen átléphető, szinte leküzdhetetlen, és még azon túljutva sem kerülnek befogadásra, no menekültstátusz meg ilyenek Akkor majd el se indulnak. Arabokat fogadjanak csak be az arab országok, érdekes módon ezt csak a törökök tették, amint látszik, inkább csak politikai játszma részeként. Bizonyíték az iszlamizáció szándékára még egy sor ilyen apróság is, mint hogy az új NAT-ból a ballibbantak kifogásolják az Egri Csillagok karaktereinek jellemrajzát. "Szerbia déli határának lezárását vetette fel a köztársasági elnök"
Mindenhova akadály kell amerre a horda áramlik, vagy logikusan földrajzilag végiggondolva áramlani fog.
Ha minden határ komoly, illegálisan nehezen átléphető, szinte leküzdhetetlen, és még azon túljutva sem kerülnek befogadásra, no menekültstátusz meg ilyenek ...
Akkor majd el se indulnak. Arabokat fogadjanak csak be az arab országok, érdekes módon ezt csak a törökök tették, amint látszik, inkább csak politikai játszma részeként.
Bizonyíték az iszlamizáció szándékára még egy sor ilyen apróság is, mint hogy az új NAT-ból a ballibbantak kifogásolják az Egri Csillagok karaktereinek jellemrajzát.
https://hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2020/03/06/szerbia-deli-hataranak-lezarasat-vetette-fel-a-koztarsasagi-elnok
Szerbia déli határának lezárását vetette fel a köztársasági elnök
Először beszélt Szerbia déli határának hermetikus lezárásáról Aleksandar Vucic szerb elnök, aki kijelentette, felhatalmazta a szerb-észak-macedón határon szolgálatot teljesítő rendőröket és katonákat, valamint a biztonsági szolgálatokat arra, hogy ha nagymértékű migránshullám indulna meg Szerbia felé, akkor teljesen lezárják az országhatárt.Hirdetés
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap pénteki beszámolója szerint a szerb elnök elővigyázatosságból, a nemzetbiztonság érdekében döntött így. A lap azt is közölte, hogy Aleksandar Vucic személy szerint elutasítja az idegenellenességet, és azt szorgalmazza, hogy segíteni kell a háborús menekülteket, hiszen a szerbeknek a saját történelmük során is hasonlókat kellett átélniük.
A Vecernje Novosti információi szerint a török elnök múlt pénteki bejelentése óta – miszerint Törökország nem tudja a továbbiakban feltartóztatni az országban tartózkodó migránsokat – Aleksandar Vucic folyamatos kapcsolatban van a biztonsági szolgálatokkal, és meggyőződése szerint Szerbia képes lesz megvédeni a határait, a területét, és az ország nem fog a migránsok gyűjtőhelyévé válni.
Szerbián a 2015-ös migránsválság idején több mint egymillióan haladtak át, ám a magyar határzár felállítását követően nem sokkal lassult az áradat, és az utóbbi négy évben nem regisztráltak napi néhány tucat újonnan érkező illegális bevándorlónál többet. A szerbiai menekültügyi főbiztosság tájékoztatása szerint Szerbiában jelenleg 6200 migráns tartózkodik.
Ha minden határ komoly, illegálisan nehezen átléphető, szinte leküzdhetetlen, és még azon túljutva sem kerülnek befogadásra, no menekültstátusz meg ilyenek ...
Akkor majd el se indulnak. Arabokat fogadjanak csak be az arab országok, érdekes módon ezt csak a törökök tették, amint látszik, inkább csak politikai játszma részeként.
Bizonyíték az iszlamizáció szándékára még egy sor ilyen apróság is, mint hogy az új NAT-ból a ballibbantak kifogásolják az Egri Csillagok karaktereinek jellemrajzát.
https://hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2020/03/06/szerbia-deli-hataranak-lezarasat-vetette-fel-a-koztarsasagi-elnok
Szerbia déli határának lezárását vetette fel a köztársasági elnök
Először beszélt Szerbia déli határának hermetikus lezárásáról Aleksandar Vucic szerb elnök, aki kijelentette, felhatalmazta a szerb-észak-macedón határon szolgálatot teljesítő rendőröket és katonákat, valamint a biztonsági szolgálatokat arra, hogy ha nagymértékű migránshullám indulna meg Szerbia felé, akkor teljesen lezárják az országhatárt.Hirdetés
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap pénteki beszámolója szerint a szerb elnök elővigyázatosságból, a nemzetbiztonság érdekében döntött így. A lap azt is közölte, hogy Aleksandar Vucic személy szerint elutasítja az idegenellenességet, és azt szorgalmazza, hogy segíteni kell a háborús menekülteket, hiszen a szerbeknek a saját történelmük során is hasonlókat kellett átélniük.
A Vecernje Novosti információi szerint a török elnök múlt pénteki bejelentése óta – miszerint Törökország nem tudja a továbbiakban feltartóztatni az országban tartózkodó migránsokat – Aleksandar Vucic folyamatos kapcsolatban van a biztonsági szolgálatokkal, és meggyőződése szerint Szerbia képes lesz megvédeni a határait, a területét, és az ország nem fog a migránsok gyűjtőhelyévé válni.
Szerbián a 2015-ös migránsválság idején több mint egymillióan haladtak át, ám a magyar határzár felállítását követően nem sokkal lassult az áradat, és az utóbbi négy évben nem regisztráltak napi néhány tucat újonnan érkező illegális bevándorlónál többet. A szerbiai menekültügyi főbiztosság tájékoztatása szerint Szerbiában jelenleg 6200 migráns tartózkodik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)