Kétfarkú kutya féle, 444-en moderatúra kompatibilis önletagadó balliberális vandálok által módosított plakát, mely a baloldal erőszakmentességét hirdeti? NOT.
Lovas István: A NEM-ek harca
Végső kétségbeesettségében a Nyugat már Sztálin vasárnapi eljövetelét vízionálja
– 2016.09.30. 02:30 –
Tényleg szinte csak erre vártunk a kvótareferendumot ellenzőktől: szerdán Stark Tamás történész szájából elhangzott, hogy a menekülteket elutasító népszavazás a második világháborús antiszemita időket idézi.
Ő a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítványnak volt az elnöke, aki Bayer Zsolt Lovagkereszt kitüntetése miatt mondott le tisztségéről, mert, mint indokolta, publicisztikái „rasszista" jellegűek, és alapítványa elnökhelyettese terjesztette fel őt a kitüntetésre.
Noha alig tartozik a témához, de egyszer érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy egy adott időben adott teljesítményéért kitüntetettnek a korábbi tettei mennyiben jöhetnek számításba.
Ha igen, vajon milyen alapon kapott 1978-ban az a Menachem Begin izraeli miniszterelnök Nobel-békedíjat, aki 1946-ban az általa vezetett Irgun nevű terrorszervezet élén felrobbantotta a jeruzsálemi Dávid Király Szállodát, s ennek következtében csaknem száz ember vesztette életét.
A kérdés megválaszolása éppen olyan nehéz, mint azt megjósolni, hogy egy történész mikor válik meg végre kellő undorral a Terror Házában nyilván nem ellenszolgáltatás nélkül vállalt főtanácsadói munkájától, ha ezt egyáltalában megteszi, mielőtt arra netán felkérnék.
Mint minden esetben, a referendumnál is bejött a balliberális oldalnál az elmúlt több mint két és fél évtizedben megfigyelt valamennyi viselkedési forma. Az is, hogy úgy tesznek, mintha egy adott kijelentés vagy kérdés nemcsak mást mondana, mint amit belőle egyszerű elolvasással világosan meg lehet érteni, de akár az ellenkezőjét vagy bármit jelenthet.
Holnapután minden urnához elballagó választó e kérdésre adhatja le nem vagy igen szavazatát: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" (A helyes megfejtés a NEM, hacsak nem akarjuk, hogy Kiskundorozsmán húsz év múlva a helyi szalafisták és vahhabiták kedvéért ne lehessen pálinkát és disznóhúst kapni.)
Hogy ezt miként lehet annak értelmezni, hogy a kormány tulajdonképpen az Európai Unióból történő kilépésre szavaztat egy olyan országban, amelynek lakosai minden felmérésen erősen az uniós tagság mellett álltak ki, azaz egy szavazatokból élő kormánynak politikai öngyilkossággal érne fel a közakarattal szembemenni, az rejtély. Éppen úgy nem érthető, mintha egy, a „mi" liberálisainkhoz hasonló, képzeletbeli svájci csapat Ticino tartományban a múlt heti, ottani referendum kérdését nem úgy értelmezte volna, hogy a helyi munkaerő élvezzen-e előnyt az EU-ból és akár a szomszédos Olaszországból jövő munkaerővel szemben, hanem úgy, hogy az olaszul beszélő tartomány Mussolini volt fasiszta diktátor feltámasztásával kíván titokban Putyinnal szövetkezni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő cigányokat segítő sorosisták kiirtásában.
Korunk abszurditására és a nyugati sajtóvilág már-már totális egyenirányítására jellemző, hogy a brüsszeli kényszerrel szembeni kvótareferendum ellen az elmúlt két napban írt külföldi cikkeknek igen nagy többsége azt kifogásolta, hogy a magyar miniszterelnök megosztja az országot, méghozzá olyan mértékben, amire a rendszerváltoztatás óta még nem volt példa.
Csakhogy a normalitás fényében nem egyesítésnek nevezik az olyan kérdést, amelyre a felmérések szerint a megkérdezettek kilencven vagy még annál is nagyobb százaléka fog egyaránt az elutasító nemmel szavazni? Mert ha ez a megosztottság eszményképe, akkor nevezzük annak ellenkezőjének, az egybeforrt egységnek azt a spanyol állapotot, beleértve a széthullott madridi parlamentet, ahol a most júliusban megismételt országos választásokon sem sikerült kormányt alakítani, hasonlóan a tavalyihoz?
A hazai balliberális oldalnak a magyar jobboldali többség és kormánya elleni eszementen beteges gyűlöletét vették át olyan lapok is, amelyek ha ugyanúgy írnának más országokról is, hiteltvesztettségük miatt heteken belül egy darab olvasójuk sem maradna.
Mint a vezető svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung, amelynek szerdai cikkét egy Meret Baumann nevű újságíró merte azzal a két mondattal kezdeni, hogy „Az európai kötelező menekültkvótáról vasárnap tartandó magyar referendum kétségtelenül egy szovjet időkre emlékeztető eredményt fog hozni. A felmérések szerint az érvényes szavazatok kilencvenöt százaléka a szuggesztív módon feltett kérdésre… (itt a kérdés ismertetése következik) …nemmel fog válaszolni Orbán Viktor miniszterelnök kormánya értelmében".
Ha ennek a svájci újságnak egy önkéntes népszavazásról – amelytől aki akar, távol maradhat, vagy azon részt vehet, és akár azt írhatja rá a szavazócédulára, hogy „vesszen a rohadt kormány, és minden jobboldali gyűlöletkeltő dögöljön meg, aki a huszonhárommillió romános referendumra emlékeztet" – a sztálinista zsarnokságban vagy annak a magyarságra ráerőszakolt, rákosista bugyrában gyakorolt, alternatíva nélküli választások jutnak eszébe, akkor a stábját már csak a guillotine mentheti meg Zugspitze méretű förtelmeinek Magyarországgal kapcsolatos folytatásától.
Nem, feljelentéseket és egymás kikémkedését imádó svájci kollégák, itt nem Sztálinról van szó. Mint ahogyan Ticinóban sem arról, hogy a svájci olasz tartománynak a saját munkaerőit védő lakosai a referendummal ketrecet akarnak maguk köré vonni, hogy mögötte jódlizva hányjanak bele Nestlé-termékeket csicsás kakukkos óráikba.
Nem. Nálunk is és ott is arról van szó, ami a papírra van írva. Csak mi azért nem írunk galád gazemberségeket az ő dolgaikról, mert egyrészt Svájcban nincs egy olyan, az olimpiai játékokon is a világ minden népétől eltérően a sajátjai sikerei fölött epeömlést kapó, gyomorforgató, de a tájékoztatásban még mindig kulcspozíciókat őrző csapat, mint ami nálunk van, hanem azért sem, mert nálunk az újságírásnak azért vannak többé-kevésbé megtartott szabályai.
De valóban megdöbbentő, hogy a valóságot ily mértékben a feje tetejére állítók nem csak újságírók.
Mint Nils Muiznieks, a strasbourgi Európa Tanács emberi jogi biztosának a New York Times online kiadásában megjelent cikke, amelyre Szijjártó Péter külügyminiszter azt reagálta, hogy „elképesztő az Európa Tanács emberi jogi biztosának magyargyűlölete". Hozzátette, hogy azt az országot támadja „elképesztő hazugságaival, amely minden nemzetközi előírást betart".
Csak azt nem tette hozzá, hogy ez az ember a strasbourgi állása betöltése előtt a lettországi Soros Alapítvány programigazgatója volt, és hogy összekeverte szülei menekülési motivációját az 1944-es Lettországból a most hozzánk irányított, zömében és általában papírjaikat szándékosan elhagyó emberekkel, akiknek akár eredetét, akár szándékait totális homály fedi.
Aki azonban a Muizniekseket és Baumannokat olvasva ennek a visszataszító, antidemokratikus elitnek a régi erőfölényét hiszi, nagyon nagyot téved.
Ez már egy undorvilág leszerepelt elitje, aminek bizonyítéka a bécsi Kronen Zeitung olvasóinak feltett kérdés, amely így hangzik: Ön szerint jogos Orbán Viktor keményvonala a menekültválságban? Amely kérdésre tegnap 15 óra 20 perckor a válaszadók 93,3 százaléka szavazott igennel.
Azaz szinte pontosan olyan arányban, mint amitől az előbb említett nevekkel fémjelzett elit retteg a mi esetünkben, azaz a vasárnapi referendumon leadott NEM szavazatok arányától.
Már csak eszeveszett rettegésük növelése érdekében is érdemes elmenni szavazni. A dokumentálatlan saríások, vahhabisták, szalafisták, sorosisták, Muiznieksek és Baumannok ellen.
http://lovasistvan.hu/2016/09/30/a-nem-ek-harca/
http://magyarhirlap.hu/cikk/67513/A_NEMek_harca?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201609
2016. szeptember 30., péntek
Az érvényes népszavazás eredménye kötelezi a kormányt, és akkor lehet ezt mondani a brüsszeli liberálidiótáknak. Aki populistázik az népellenes, tehát nem lehet demokrata se. Vegyünk részt a népszavazáson, és szavazzunk NEM-mel! Morvai Krisztina EP képviselő közleménye
Az érvényes népszavazás eredménye kötelezi a kormányt, és akkor lehet ezt mondani a brüsszeli liberálidiótáknak. Aki populistázik az népellenes, tehát nem lehet demokrata se.
Vegyünk részt a népszavazáson, és szavazzunk NEM-mel! – Morvai Krisztina EP képviselő közleménye
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=eq0ViRAb1fs
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"- erre a kérdésre kell válaszolnunk október másodikán, a népszavazáson.
A kérdés tartalmát lehet csűrni, csavarni, a lényeg azonban mégis a következő. Tény, hogy az Európai Unió a "menekültkérdés" kezelését saját hatáskörébe kívánja vonni, s arra akarja kényszeríteni a tagállamokat, hogy saját lakosságuk tiltakozása ellenére is fogadjanak be, telepítsenek le és tartsanak el távoli országokból, idegen kultúrákból érkezőket, egyre növekvő, beláthatatlan számban. Ezt akarják, be is vallják, le is írják, s aki mást állít, az hazudik!
Más megfogalmazásban: az EU jelenleg jogot formál arra, hogy a nemzetállamokat menekültek egyre növekvő tömegeinek befogadására kényszerítse. Ha nem tiltakozunk, ha nem mondunk határozott nemet, akkor Magyarország sem lesz kivétel. Tény az is, hogy a háborúk és a nyomorúság miatt százmilliók kelnek útra és szeretnének új otthonra lelni Európában. Minél többeket fogad be az Unió, annál többen érzik úgy, hogy érdemes felkerekedniük.
Bármekkora áldozatokat is hoznak az európai emberek, az nem lesz elegendő még a rászorulók csekély hányadának megmentésére sem, hiszen a jobb és biztonságosabb életre vágyók sok száz millióan vannak. Következésképpen akármennyire is szeretnénk segíteni a nálunk nehezebb helyzetben lévőkön, nem az a megoldás, hogy saját földrészünket és saját hazánkat feláldozzuk, "átengedve a terepet" tőlünk idegen szokásoknak, vallásoknak, kultúráknak. Így annyit érhetünk el, hogy se nekik, se nekünk nem lesz olyan hazánk, ahol otthon érezhetjük magunkat. Európai parlamenti képviselőként az elmúlt évek során semmiféle jelentős erőfeszítést nem tapasztaltam az EU részéről arra, hogy a tömeges migrációra okot adó körülményeket gyökerükben orvosolják, az okokat feltárják és kezeljék. Gazdasági szemléletük nem felszámolja, hanem tovább mélyíti a "harmadik világ" szegénységét. A nyugati világ döntései nem megelőzik, hanem okozzák és fenntartják a háborúkat, fegyveres konfliktusokat. Titkosszolgálati eszköztárukat, technikai lehetőségeiket nem az emberek millióit menekülésre kényszerítő "Iszlám Állam" és a terrorizmus, valamint ezek finanszírozóinak leleplezésére és felszámolására használják, hanem – mint Edward Snowden-től az egész világ megtudhatta – saját polgáraik magánéletének önkényes megfigyelésére.
Mély sajnálattal, de meggyőződéssel vonom le a következtetést: az Európai Unió semmiféle valós erőfeszítést nem tesz a világ nyomorúságának megváltoztatására… Ehelyett az európai polgárokban, így bennünk, magyarokban kíván lelkiismeret furdalást kelteni azért, mert nem tudjuk magunkra vállalni a világ sorsát meghatározó politikai és gazdasági vezetők gyalázatos döntéseinek következményeit. Márpedig nem tudjuk! Befogadhatunk ezer, tízezer, vagy még több menekültet, az is csak csepp lesz a tengerben.
Most, a folyamat elején kell határozottan nemet mondanunk a kötelező betelepítésre, ami a világ nyomorúságán nem segít, Magyarországot viszont hosszú távon katasztrofális helyzetbe hozhatja. Hazugság, hogy a népszavazásnak "semmiféle következménye nem lesz". Ellenkezőleg! Elindíthatunk egy folyamatot, s más európai uniós tagállamok lakosságát is arra bátoríthatjuk, hogy ne csak otthon a konyhában merjenek őszintén beszélni a tömeges migráció tapasztalatairól, Európa egyre növekvő kiszolgáltatottságáról. Ne elszenvedői, hanem alakítói legyünk a saját sorsunkról szóló döntéseknek!
Fontos még a következő szempont figyelembevétele. Környezetemben azt tapasztalom, hogy sokan a Kormánnyal, a korrupcióval, illetve a népszavazási kampány színvonalával kapcsolatos elégedetlenségüket kívánják kifejezni otthonmaradásukkal, a baloldali szavazók pedig a pártjaik otthonmaradásra felszólító üzenetét fontosabbnak tartják, mint saját meggyőződésüket a tömeges migráció veszélyeiről, lakókörnyezetük s egész hazánk sorsáról. Meggyőződésem azonban egyfelől, hogy pártok és párthűség feletti, az egész életünket és sorsunkat meghatározó, nemzeti kérdésről van szó, másfelől pedig, hogy ha kellő számú szavazat híján érvénytelen lesz a referendum, nem kevesebb, hanem több problémánk és nehézségünk lesz.
Ezért vegyünk részt a vasárnapi népszavazáson, szavazzunk NEM-mel, és biztassunk erre minél többeket!
Morvai Krisztina
http://www.morvaikrisztina.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1304:2016-09-30-14-35-29&catid=92:besorolatlan&Itemid=225
Frissítés: Budaházy György közleménye:
Magyarok!
Mindenben egyetértek Morvai Krisztinával. Magam is a népszavazáson való részvételre és a NEM szavazatra buzdítok mindenkit. Én mozgóurna kihozatalát kértem, hogy a házi őrizetből is szavazhassak.
https://kuruc.info/r/2/164383/
Semmilyen gyűlölködés nem érhet annyit, hogy valaki elveszítse a józan eszét, és ne az önvédelem legyen a legfontosabb számára!
Vegyünk részt a népszavazáson, és szavazzunk NEM-mel! – Morvai Krisztina EP képviselő közleménye
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=eq0ViRAb1fs
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"- erre a kérdésre kell válaszolnunk október másodikán, a népszavazáson.
A kérdés tartalmát lehet csűrni, csavarni, a lényeg azonban mégis a következő. Tény, hogy az Európai Unió a "menekültkérdés" kezelését saját hatáskörébe kívánja vonni, s arra akarja kényszeríteni a tagállamokat, hogy saját lakosságuk tiltakozása ellenére is fogadjanak be, telepítsenek le és tartsanak el távoli országokból, idegen kultúrákból érkezőket, egyre növekvő, beláthatatlan számban. Ezt akarják, be is vallják, le is írják, s aki mást állít, az hazudik!
Más megfogalmazásban: az EU jelenleg jogot formál arra, hogy a nemzetállamokat menekültek egyre növekvő tömegeinek befogadására kényszerítse. Ha nem tiltakozunk, ha nem mondunk határozott nemet, akkor Magyarország sem lesz kivétel. Tény az is, hogy a háborúk és a nyomorúság miatt százmilliók kelnek útra és szeretnének új otthonra lelni Európában. Minél többeket fogad be az Unió, annál többen érzik úgy, hogy érdemes felkerekedniük.
Bármekkora áldozatokat is hoznak az európai emberek, az nem lesz elegendő még a rászorulók csekély hányadának megmentésére sem, hiszen a jobb és biztonságosabb életre vágyók sok száz millióan vannak. Következésképpen akármennyire is szeretnénk segíteni a nálunk nehezebb helyzetben lévőkön, nem az a megoldás, hogy saját földrészünket és saját hazánkat feláldozzuk, "átengedve a terepet" tőlünk idegen szokásoknak, vallásoknak, kultúráknak. Így annyit érhetünk el, hogy se nekik, se nekünk nem lesz olyan hazánk, ahol otthon érezhetjük magunkat. Európai parlamenti képviselőként az elmúlt évek során semmiféle jelentős erőfeszítést nem tapasztaltam az EU részéről arra, hogy a tömeges migrációra okot adó körülményeket gyökerükben orvosolják, az okokat feltárják és kezeljék. Gazdasági szemléletük nem felszámolja, hanem tovább mélyíti a "harmadik világ" szegénységét. A nyugati világ döntései nem megelőzik, hanem okozzák és fenntartják a háborúkat, fegyveres konfliktusokat. Titkosszolgálati eszköztárukat, technikai lehetőségeiket nem az emberek millióit menekülésre kényszerítő "Iszlám Állam" és a terrorizmus, valamint ezek finanszírozóinak leleplezésére és felszámolására használják, hanem – mint Edward Snowden-től az egész világ megtudhatta – saját polgáraik magánéletének önkényes megfigyelésére.
Mély sajnálattal, de meggyőződéssel vonom le a következtetést: az Európai Unió semmiféle valós erőfeszítést nem tesz a világ nyomorúságának megváltoztatására… Ehelyett az európai polgárokban, így bennünk, magyarokban kíván lelkiismeret furdalást kelteni azért, mert nem tudjuk magunkra vállalni a világ sorsát meghatározó politikai és gazdasági vezetők gyalázatos döntéseinek következményeit. Márpedig nem tudjuk! Befogadhatunk ezer, tízezer, vagy még több menekültet, az is csak csepp lesz a tengerben.
Most, a folyamat elején kell határozottan nemet mondanunk a kötelező betelepítésre, ami a világ nyomorúságán nem segít, Magyarországot viszont hosszú távon katasztrofális helyzetbe hozhatja. Hazugság, hogy a népszavazásnak "semmiféle következménye nem lesz". Ellenkezőleg! Elindíthatunk egy folyamatot, s más európai uniós tagállamok lakosságát is arra bátoríthatjuk, hogy ne csak otthon a konyhában merjenek őszintén beszélni a tömeges migráció tapasztalatairól, Európa egyre növekvő kiszolgáltatottságáról. Ne elszenvedői, hanem alakítói legyünk a saját sorsunkról szóló döntéseknek!
Fontos még a következő szempont figyelembevétele. Környezetemben azt tapasztalom, hogy sokan a Kormánnyal, a korrupcióval, illetve a népszavazási kampány színvonalával kapcsolatos elégedetlenségüket kívánják kifejezni otthonmaradásukkal, a baloldali szavazók pedig a pártjaik otthonmaradásra felszólító üzenetét fontosabbnak tartják, mint saját meggyőződésüket a tömeges migráció veszélyeiről, lakókörnyezetük s egész hazánk sorsáról. Meggyőződésem azonban egyfelől, hogy pártok és párthűség feletti, az egész életünket és sorsunkat meghatározó, nemzeti kérdésről van szó, másfelől pedig, hogy ha kellő számú szavazat híján érvénytelen lesz a referendum, nem kevesebb, hanem több problémánk és nehézségünk lesz.
Ezért vegyünk részt a vasárnapi népszavazáson, szavazzunk NEM-mel, és biztassunk erre minél többeket!
Morvai Krisztina
http://www.morvaikrisztina.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1304:2016-09-30-14-35-29&catid=92:besorolatlan&Itemid=225
Frissítés: Budaházy György közleménye:
Magyarok!
Mindenben egyetértek Morvai Krisztinával. Magam is a népszavazáson való részvételre és a NEM szavazatra buzdítok mindenkit. Én mozgóurna kihozatalát kértem, hogy a házi őrizetből is szavazhassak.
https://kuruc.info/r/2/164383/
Semmilyen gyűlölködés nem érhet annyit, hogy valaki elveszítse a józan eszét, és ne az önvédelem legyen a legfontosabb számára!
"a külföldi aktivisták rám rontottak, elkezdtek lökdösni, leköpködtek, és ha nem lépek hátrébb, még meg is vernek. Szerencsére a lányom odakiabált a rendőröknek, akik azonnal közbeavatkoztak, és megakadályozták a komolyabb fizikai atrocitást. Felháborítónak tartom, hogy egy békés magyar demonstrálónak szabályosan nekiesnek a szólás- és véleményszabadságra hivatkozó, “Elég az erőszakból” feliratú transzparensek mögé bújó külföldi úgynevezett jogvédők”
Csapatosan rontottak rá erre az emberre a szélsőbalosok. De hát mind szélsőségesek ezek, arrafele nem létezik az elhatárolósdi, a marcuse-i represszív tolerancia elv van helyette.
Aha, nemzetközi jogvédő szervezetek. Nyomorult fizetett álcivilek, meg a hozzájuk csapódott média agymosott hasznos idióta sjw-k. A migriket nemzettelenítésre betelepíteni akaró, nemzetre rontó és konkrétan nemzetiekre rátámadó koszos ballib csürhe rácsok mögé való. Hadd menjen rájuk a nemzetbiztonság és minden más hatóság, nem civil szervezetek ezek hanem ötödik hadoszlop és trójai faló.
Az ensztől amúgy sokat ne várjunk, szabadkőművesek alapították, mindig is liberálbalos volt. Aki szerint a ballib békés, nézzen német tüntetésekről képeket micsoda erőszak megy ott, a magukat antifának nevező hulladékok akár meg is ölnék a nem balliberális polgártársaikat.
"Refugees not welcome" – köpködés és lökdösődés volt a külföldi "jogvédők" válasza
Rendőrök védték meg a vagyonvédelmi kamara elnökét a röszkei zavargásban érintett migránsok szabadon bocsátásáért Szegeden demonstráló külföldi aktivistáktól, akik sajátosan értelmezik a vélemény- és szólásszabadságot.
Rendőröknek kellett megvédeniük pénteken Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnökét a Szegedi Törvényszék épülete előtt, miután a röszkei közúti határátkelőhelyen történtek miatt terrorcselekmény bűntettével vádolt, Cipruson élő szír férfi mellett demonstráló külföldi "jogvédő" aktivisták fizikailag inzultálták. Német Ferenc egyrészről azt szerette volna kifejezni, elfogadhatatlannak tartja, hogy erőszakos bevándorlók a magyar rendőrökre támadtak, másrészt kipróbálta, hol is húzódik a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság határa. Nos, ízelítőt kapott belőle!
"Éppen ebédelni tartottam a lányommal, amikor arra lettem figyelmes, hogy a Széchenyi téren a bíróság épülete előtt nemzetközi jogvédő szervezetek transzparensekkel ("Üdvözöljük a menekülteket", "Elég az erőszakból", "Szabadságot a röszkei tizenegynek" – a szerk.) fejezik ki véleményüket, miszerint szeretik a migránsokat, és engedjék szabadon a röszkei zavargókat. Úgy gondoltam, ha nekik joguk van Magyarországon véleményt nyilvánítani, akkor ez engem is meg kell hogy illessen. Jómagam bizony egyáltalán nem rajongom a bevándorlókért, hiszen pontosan látom, hogy a betelepítsük milyen gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatokkal jár együtt Nyugat-Európában. Emellett Szeged és környezete is rengeteget szenvedett a migránsoktól a tavalyi esztendőben. Azok a migránsok, akinek ügyét jelenleg a magyar bíróságok tárgyalják, kövekkel és más eszközökkel dobálták meg a magyar rendőröket, át akarták törni a határzárat. A vagyonvédelemben érintett szakemberként úgy gondolom, a bíróságon a helyük! Nem mellesleg ugyanezzel a bevándorlási hullámmal érkeztek Európába a brüsszeli és a párizsi terroristák is, tehát óvnék attól, hogy bárki is idealizálja őket" – foglalta össze a SZEGEDma.hu-nak.
Német Ferenc tehát a szólás és véleménynyilvánítás szabadságának jegyében egy "Refugees not welcome" ("Nem kérünk a bevándorlókból") feliratú papírlappal állt néhány méterre a (sajtóhírek szerint főként szerb, horvát, német, román, olasz és spanyol állampolgárságú) jogvédőktől. "Azt hittem, biztonságban vagyok, hiszen többfelé láttam rendőröket is a téren. Ekkor azonban az történt, hogy a külföldi aktivisták rám rontottak, elkezdtek lökdösni, leköpködtek, és ha nem lépek hátrébb, még meg is vernek. Szerencsére a lányom odakiabált a rendőröknek, akik azonnal közbeavatkoztak, és megakadályozták a komolyabb fizikai atrocitást. Felháborítónak tartom, hogy egy békés magyar demonstrálónak szabályosan nekiesnek a szólás- és véleményszabadságra hivatkozó, "Elég az erőszakból" feliratú transzparensek mögé bújó külföldi úgynevezett jogvédők" – mondta el.
Német Ferenc több más körülményt is furcsának tart a visszataszító eset kapcsán. "Ezek a külföldi aktivisták jól láthatóan diplomata rendszámú autóval voltak itt. Elgondolkodtató: talán az Amnesty International vagy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága segíti őket? Azt is gyanítom, hogy nagyjából ugyanazokról a személyekről van szó, akik júniusban a járásbíróság épülete előtt tüntettek. Ha ez így van, vajon miből élnek itt hónapok óta? A vagyonvédelmi kamara elnökeként egyébként azt is sérelmezem, hogy a migránsok közül épp azokat veszik védelmükbe, akik a magyar rendőrökre támadtak, miközben inkább talán azon nők és gyermekek mellett kellene kiállniuk, akiket bevándorlók erőszakolnak meg. Az meg minden határon túlmegy, hogy még rá is támadnak egy békésen demonstráló helyi lakosra Szegeden. Úgy tűnik, már nemcsak a migránsoktól, hanem a migránssegítőktől is tartani kell" – vonta le az ügy tanulságait a biztonságvédelmi szakember.
Német Ferenc végezetól azt mondta portálunknak: az ügyben feljelentést tesz a magyar rendőrségen – a rá támadók adatait rögzítették az egyenruhások -, valamint az ENSZ-hez és a brüsszeli hivatalos szervekhez is fordul az eset kivizsgálását követelve.
http://888.hu/article-kulfoldi-jogvedok-kopkodtek-lokdosodtek-szegeden
Aha, nemzetközi jogvédő szervezetek. Nyomorult fizetett álcivilek, meg a hozzájuk csapódott média agymosott hasznos idióta sjw-k. A migriket nemzettelenítésre betelepíteni akaró, nemzetre rontó és konkrétan nemzetiekre rátámadó koszos ballib csürhe rácsok mögé való. Hadd menjen rájuk a nemzetbiztonság és minden más hatóság, nem civil szervezetek ezek hanem ötödik hadoszlop és trójai faló.
Az ensztől amúgy sokat ne várjunk, szabadkőművesek alapították, mindig is liberálbalos volt. Aki szerint a ballib békés, nézzen német tüntetésekről képeket micsoda erőszak megy ott, a magukat antifának nevező hulladékok akár meg is ölnék a nem balliberális polgártársaikat.
"Refugees not welcome" – köpködés és lökdösődés volt a külföldi "jogvédők" válasza
Rendőrök védték meg a vagyonvédelmi kamara elnökét a röszkei zavargásban érintett migránsok szabadon bocsátásáért Szegeden demonstráló külföldi aktivistáktól, akik sajátosan értelmezik a vélemény- és szólásszabadságot.
Rendőröknek kellett megvédeniük pénteken Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnökét a Szegedi Törvényszék épülete előtt, miután a röszkei közúti határátkelőhelyen történtek miatt terrorcselekmény bűntettével vádolt, Cipruson élő szír férfi mellett demonstráló külföldi "jogvédő" aktivisták fizikailag inzultálták. Német Ferenc egyrészről azt szerette volna kifejezni, elfogadhatatlannak tartja, hogy erőszakos bevándorlók a magyar rendőrökre támadtak, másrészt kipróbálta, hol is húzódik a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság határa. Nos, ízelítőt kapott belőle!
"Éppen ebédelni tartottam a lányommal, amikor arra lettem figyelmes, hogy a Széchenyi téren a bíróság épülete előtt nemzetközi jogvédő szervezetek transzparensekkel ("Üdvözöljük a menekülteket", "Elég az erőszakból", "Szabadságot a röszkei tizenegynek" – a szerk.) fejezik ki véleményüket, miszerint szeretik a migránsokat, és engedjék szabadon a röszkei zavargókat. Úgy gondoltam, ha nekik joguk van Magyarországon véleményt nyilvánítani, akkor ez engem is meg kell hogy illessen. Jómagam bizony egyáltalán nem rajongom a bevándorlókért, hiszen pontosan látom, hogy a betelepítsük milyen gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatokkal jár együtt Nyugat-Európában. Emellett Szeged és környezete is rengeteget szenvedett a migránsoktól a tavalyi esztendőben. Azok a migránsok, akinek ügyét jelenleg a magyar bíróságok tárgyalják, kövekkel és más eszközökkel dobálták meg a magyar rendőröket, át akarták törni a határzárat. A vagyonvédelemben érintett szakemberként úgy gondolom, a bíróságon a helyük! Nem mellesleg ugyanezzel a bevándorlási hullámmal érkeztek Európába a brüsszeli és a párizsi terroristák is, tehát óvnék attól, hogy bárki is idealizálja őket" – foglalta össze a SZEGEDma.hu-nak.
Német Ferenc tehát a szólás és véleménynyilvánítás szabadságának jegyében egy "Refugees not welcome" ("Nem kérünk a bevándorlókból") feliratú papírlappal állt néhány méterre a (sajtóhírek szerint főként szerb, horvát, német, román, olasz és spanyol állampolgárságú) jogvédőktől. "Azt hittem, biztonságban vagyok, hiszen többfelé láttam rendőröket is a téren. Ekkor azonban az történt, hogy a külföldi aktivisták rám rontottak, elkezdtek lökdösni, leköpködtek, és ha nem lépek hátrébb, még meg is vernek. Szerencsére a lányom odakiabált a rendőröknek, akik azonnal közbeavatkoztak, és megakadályozták a komolyabb fizikai atrocitást. Felháborítónak tartom, hogy egy békés magyar demonstrálónak szabályosan nekiesnek a szólás- és véleményszabadságra hivatkozó, "Elég az erőszakból" feliratú transzparensek mögé bújó külföldi úgynevezett jogvédők" – mondta el.
Német Ferenc több más körülményt is furcsának tart a visszataszító eset kapcsán. "Ezek a külföldi aktivisták jól láthatóan diplomata rendszámú autóval voltak itt. Elgondolkodtató: talán az Amnesty International vagy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága segíti őket? Azt is gyanítom, hogy nagyjából ugyanazokról a személyekről van szó, akik júniusban a járásbíróság épülete előtt tüntettek. Ha ez így van, vajon miből élnek itt hónapok óta? A vagyonvédelmi kamara elnökeként egyébként azt is sérelmezem, hogy a migránsok közül épp azokat veszik védelmükbe, akik a magyar rendőrökre támadtak, miközben inkább talán azon nők és gyermekek mellett kellene kiállniuk, akiket bevándorlók erőszakolnak meg. Az meg minden határon túlmegy, hogy még rá is támadnak egy békésen demonstráló helyi lakosra Szegeden. Úgy tűnik, már nemcsak a migránsoktól, hanem a migránssegítőktől is tartani kell" – vonta le az ügy tanulságait a biztonságvédelmi szakember.
Német Ferenc végezetól azt mondta portálunknak: az ügyben feljelentést tesz a magyar rendőrségen – a rá támadók adatait rögzítették az egyenruhások -, valamint az ENSZ-hez és a brüsszeli hivatalos szervekhez is fordul az eset kivizsgálását követelve.
http://888.hu/article-kulfoldi-jogvedok-kopkodtek-lokdosodtek-szegeden
Európa jövője. Ha a liberalizmus marad, mi nem fogunk tudni itt élni. District B13, 2004-es film no-go zóna és terrorizmus témájú ez, és megvalósulhat akár. Az összes ilyen sötét hely bűntanya és terroristafészek a valóságban is, terror merényletek elkövetői ilyenekben laktak! Figyelgette őket a rendőrség és a többi hatóság, mert azoknak sincsenek jogai rendet tenni ebben az idióta liberális rendszerben.
Ez a jövőkép nem volna jó!? Már most nem jó.
District B13, 2004-es film no-go zóna és terrorizmus témájú ez, és megvalósulhat akár. Az összes ilyen sötét hely bűntanya és terroristafészek a valóságban is, terror merényletek elkövetői ilyenekben laktak! Figyelgette őket a rendőrség és a többi hatóság, mert azoknak sincsenek jogai rendet tenni ebben az idióta liberális rendszerben.
Európa jövője. Ha a liberalizmus marad, mi nem fogunk tudni itt élni.
Ez a tét, aztán már hiába.
https://www.youtube.com/watch?v=1TX7sCZp6H0
District B13, 2004-es film no-go zóna és terrorizmus témájú ez, és megvalósulhat akár. Az összes ilyen sötét hely bűntanya és terroristafészek a valóságban is, terror merényletek elkövetői ilyenekben laktak! Figyelgette őket a rendőrség és a többi hatóság, mert azoknak sincsenek jogai rendet tenni ebben az idióta liberális rendszerben.
Európa jövője. Ha a liberalizmus marad, mi nem fogunk tudni itt élni.
Ez a tét, aztán már hiába.
https://www.youtube.com/watch?v=1TX7sCZp6H0
2016. szeptember 29., csütörtök
Tények és hazugságok a kvótanépszavazásról. Maradj otthon ha nem akarsz közbiztonságot, és szívesen költenéd az adódat fehérember gyűlölő, segélyleső, társadalomba soha sem integrálható erőszakos barbárokra! De különben ne.
Maradj otthon ha nem akarsz közbiztonságot, és szívesen költenéd az adódat fehérember gyűlölő, segélyleső, társadalomba soha sem integrálható erőszakos barbárokra! De különben ne.
Tények és hazugságok a kvótanépszavazásról
https://www.youtube.com/watch?v=wUrgCuq6qfI&feature=youtu.be
Ezek a hazaáruló pártok Önt 100%-ban hülyének nézik - arra akarják ugyanis rávenni, hogy a népszavazáson ne vegyen részt, vagy igennel szavazzon - tehát öngyilkosságot kövessen el. Komoly életbevágó, jövőt alapvetően meghatározó döntés ez, felelőtlen hülyegyerekek ne szórakozzanak velünk, a mi kárunkra - ha nem tudnánk hogy kikhez tartoznak, nem hülyék csak gazemberek.
Ezek a hazaáruló pártok Önt 100%-ban hülyének nézik - arra akarják ugyanis rávenni, hogy a népszavazáson ne vegyen részt, vagy igennel szavazzon - tehát öngyilkosságot kövessen el.
Normális?
Mi, hogy a kétfarkú kutyák csak viccelnek? Vicceljünk a holokauszttal, lépjünk a kutyapatkány farkára! ;)
Komoly életbevágó, jövőt alapvetően meghatározó döntés ez, felelőtlen hülyegyerekek ne szórakozzanak velünk, a mi kárunkra - ha nem tudnánk hogy kikhez tartoznak, nem hülyék csak gazemberek.
Normális?
Mi, hogy a kétfarkú kutyák csak viccelnek? Vicceljünk a holokauszttal, lépjünk a kutyapatkány farkára! ;)
Komoly életbevágó, jövőt alapvetően meghatározó döntés ez, felelőtlen hülyegyerekek ne szórakozzanak velünk, a mi kárunkra - ha nem tudnánk hogy kikhez tartoznak, nem hülyék csak gazemberek.
Az pedig természetes, hogy a munkaadók mindenféle hamis logikával érvelnek a kibírhatatlanul magas bérterhek csökkentése mellett, és bolondok is lennének néven nevezni a törekvésüket. Vagyis azt, hogy ezzel az álságos érveléssel akarják a béreket a saját profitjuk növelése érdekében csökkenteni. Még ha a munkaadói járulék csökkentéséből adódó többletjövedelmük egészét béremelésre fordítanák, a munkavállaló akkor is csupán kézhez kapná és elfogyaszthatná azt, ami viszont így az egészség- és nyugdíjalapjából hiányozna.
Nincs járulék, nincs szociális rendszer, de egyáltalán semmi. Se iskola, se kórház, de még utak sincsenek akkor. Pedig az infrastruktúra és a képzettek még kellenek is az ideiglenesen itt állomásozó multiknak és bankoknak. Közfenntartásban levő mindenféle társadalmi közösségi azaz szociális vívmány megszűnik. Helyette semmi, csak a fizetős magán a keveseknek.
Hát akkor milyen lenne nyugdíjasnak vagy betegnek lenni a járuléknélküli világban, mert nem béremelésre fordítanák a különbözetet ám! Nem az a jellemző, hogy a dolgozó jár jól. Amíg ez a rendszer van!
Igen, a járulékcsökkentés is varga mihály. ;) A jakab andor féle "tőlem ezért nem kapsz munkát", illetve bokrosék szerint is így kéne. Konkrétan 2014-ben kimondta a bajszos, a havonta fizetendő TB-t komolyan emelni kell, és fizessék a diákok is. Ha az lenne amit ők akarnak, tandíj mindenhol már általános iskolától ugye veszprémi együttes kész zoltán, és állami helyett csak magán EÜ ahogy az szdsz akarta. Az elégedetlenek tüntetéseit véresen leveretnék, és mindenféle módon üldöznék az ellenzékieket. Elég ha nem tapsolsz elég hangosan, a rendszer ellensége vagy. Elvárják hogy kampányolj értük a szociális médiában és a munkahelyeden, közben megfigyelnek. Az írországi népszavazás, csak egy példa.
"Az írországi referendumot ugyanis párját ritkítóan erőszakos, egyoldalú, megfélemlítő kampány kísérte, a nyilvánosságban gyakorlatilag kizárólag a deviáns álláspont jutott megszólalási lehetőséghez, a sajtószabadságra máskor oly kényes média egyszerűen nem volt hajlandó megjeleníteni a normalitás képviselőinek véleményét, ehelyett eszelős gyűlölettel gyalázták őket. Mindemellett – miként arról a CitizenGo keresztény európai civil szerveződés hazai képviselői nyilvánosságra hozták – amerikai szervezetek 25 millió euróval támogatták a megtévesztő propaganda-hadjáratot, annak ellenére, hogy a külföldi befolyásolás az ír választási törvénybe ütközik. Ugyancsak jogellenes és antidemokratikus volt több multinacionális vállalat vezetésének magatartása, mellyel kvázi előírták munkavállalóik sokaságának az életellenes álláspont támogatását, és azt is parancsba adták nekik, hogy – akár jobb meggyőződésük ellenére – az internetes közösségi felületeken kampányoljanak a homoszexuális lobbi szellemi terrorja mellett."
Nálunk is elég a prezinél vagy gawker féle helyen dolgozni, hogy a pride nevű április négyen / kommunista szombaton és más balliberális kampányrendezvényeken erősen ajánlott legyen részt venni. Szabad nép félőra is van, az a tolerancia-tréning.
Akár teljesen megszűnne a munkaadói járulék, mert ez az összeg a bér részévé válna, és azt a munkavállaló fizetné be az államnak. Már megint elvesznek. De akkor mitől Jobb ez az oldal, ha egyszer ugyanazt cselekszi?! A hamis logika nem okosság vagy megfontoltság, hanem hamis szándék. Nem az a hülye, aki észreveszi a kifosztását hanem az a szemét aki letagadja a 99% felől 1% felé pumpáló pénzszivattyú mechanizmus létét.
Bogár László: Járcsöki
Már negyven éve valóban „éhbérről" beszélhetünk hazánkban, hisz a táplálékon kívül más nincs benne a munkavállalók bérében...
A címben szereplő, belátom, kissé furcsán csengő és valójában nem létező szócska a járulékcsökkentés fedőneve már lassan másfél évtizede a pénzügyi és gazdaságpolitikai apparátus szlengjében. Most, hogy a nemzetgazdasági miniszter bejelentésével újra a közbeszéd tárgyává tette a kérdést, talán nulladik napirendi pontként néhány szót kellene szólnom arról, hogy mi is az a járulék, illetve mi is a járulékcsökkentés hamis fogalmának valóságos lényege.
Legegyszerűbben fogalmazva a járulék nem más, mint az a rendszeresen befizetett összeg, amely részben a munkáltató, részben a munkavállaló által teljesítve arra szolgál, hogy a munkavállaló egészségügyi ellátását, illetve leendő nyugdíját fedezze. Már itt meg kell jegyeznem, hogy ezeket a funkciókat nem csak így lehet ellátni. Lehet úgy is, hogy azt mondjuk, nincs ilyen rendszer, és feltételezzük, hogy az egészség megőrzésének, illetve az öregkori nyugdíjnak a fedezete eleve benne van a mindenkori bérben. Ebben az esetben viszont nagyon nyomatékosan fel kell hívni a munkavállaló figyelmét, hogy valamilyen formában neki kell gondoskodnia a megkapott béréből mind az egészségügyi ellátásáról, mind a leendő nyugdíjáról. Lássuk be azonban, hogy a modernitás szép új világában ilyen tudatos stratégiai gondolkodást feltételezni a munkavállalók döntő többségéről nem látszik túlságosan megalapozottnak.
Ezért van az, hogy a legtöbb nyugati országban kötelező csatlakozni valamilyen intézményes rendszerhez. Annyiban azonban történelmi értelemben most már lassan negyven éve valóban „éhbérről" beszélhetünk hazánkban, hogy az elemi szintű táplálékon kívül másnak a fedezete nincs is benne a magyar munkavállalók többségének bérében. Ezt a súlyos mulasztást hosszan tartó, tudatos bérfelzárkózási stratégiával lehetne enyhíteni, amire eddig kizárólag Orbán Viktor kormányai tettek kísérletet, a hazai és külföldi tőketulajdonosok hallani sem akarnak erről.
Ezek a tőketulajdonosok inkább azt tekintik normálisnak, hogy a magyar munkavállalók Nyugatra mennek pénzt keresni, ide pedig még olcsóbb keleti munkaerőt importálnának a helyükre. Amiből kitetszik, hogy számukra ez itt nem ország, pláne nem nemzet, hanem csak egy market place, tehát egy lokális piactér, amelyen jó olcsón kell venni, és jó drágán eladni, hogy aztán az így szerzett hasznot, lehetőleg minél kevesebb adózással, kimenthessék innen.
Talán nem kell hangsúlyozni, hogy egy ilyen stratégia sikeressége Magyarországon az élőhely lassú, de egyre gyorsuló kínhalálához vezetne.
Visszatérve mondandóm eredeti medréhez, éppen ennek a helyzetnek az elkerülésére az állam kötelezővé kell tegyen valamilyen hozzájárulást. De nagyon fontos hozzátenni, hogy kizárólag azért van erre szükség, mert a nyugatias modernitás korában az embertelen és abnormális viszonyok váltak normává.
A kérdést egyébként adóztatás formájában is meg lehetne oldani, tehát akár úgy, hogy nem is nevesítjük mint feladatot, hanem a beszedett adókból az összes adótömeg újraelosztása egy részének tekintjük a társadalombiztosítás problémáját. Magyarországon ebben a tekintetben ma meglehetősen ellentmondásos helyzet áll fenn.
Elvileg járulékról van szó, amiért cserébe járadékot kellene élveznie a járulékfizetőnek, de a legkényesebb kérdés mégis az, hogy akkor ennek a kifizetett járadéknak valamilyen formában kapcsolódnia kellene a befizetett járulékhoz, ám erről szó sincs. Az egészségügynél egyáltalán nincs, a nyugdíjnál is alig.
Azt azonban, mint témánk szempontjából döntő kérdést, mégiscsak rögzíteni kell, hogy a munkaadó által befizetett járulék a bér része, tehát ennek bármilyen csökkentésére tett kísérlet valójában a bért csökkenti. És mindezen semmit nem változtat az, hogy a munkavállaló ennek nincs tudatában, éppen ezért lehet szabadon manipulálni a kérdést.
Mit érdekel ez engem – mondja a munkavállaló a munkaadója által befizetett járulékra. Pedig nagyon is kellene, hogy érdekelje, mert minden járulékcsökkentés az ő bérét csökkenti. Csak nem a szabad felhasználású bérét, hanem azt, amit ha kézhez is kapna, éppen a saját érdekében be kellene fizetnie az államnak, mert ebből lesz egészsége és nyugdíja.
Az pedig természetes, hogy a munkaadók mindenféle hamis logikával érvelnek a kibírhatatlanul magas bérterhek csökkentése mellett, és bolondok is lennének néven nevezni a törekvésüket. Vagyis azt, hogy ezzel az álságos érveléssel akarják a béreket a saját profitjuk növelése érdekében csökkenteni. Még ha a munkaadói járulék csökkentéséből adódó többletjövedelmük egészét béremelésre fordítanák, a munkavállaló akkor is csupán kézhez kapná és elfogyaszthatná azt, ami viszont így az egészség- és nyugdíjalapjából hiányozna.
Azt azonban aligha hihetjük, hogy a munkaadók erre készülnének, így a munkavállaló a „járcsökivel" csak veszíthet. Ha bárki valóban megoldást szeretne elérni ebben a kérdésben, akkor éppen fordítva, a feladat inkább a nagybruttó bér bevezetése volna. És akkor aztán az egész téma egyszer és mindenkorra megszűnne.
Ez azt jelentené, hogy megszűnne a munkaadói járulék, mert ez az összeg a bér részévé válna, és azt a munkavállaló fizetné be az államnak. A munkavállaló innentől tudná, hogy ez az ő bérének része, így nem tűrné el az annak csökkentésére tett kísérleteket.
Tudomásul kellene venni, hogy a tőketulajdonosok számára itt ennyi a munkaerő költsége, és akinek ez nem tetszik, annak tágasabb odakünn.
Miért mi menjünk el, hisz ez a hazánk? Menjen el az tőketulajdonos, akár külföldi, akár belföldi, aki ezzel a logikával gondolkodik.
Szerencsés utat kívánunk!
Bogár László
http://www.magyarhirlap.hu
Hát akkor milyen lenne nyugdíjasnak vagy betegnek lenni a járuléknélküli világban, mert nem béremelésre fordítanák a különbözetet ám! Nem az a jellemző, hogy a dolgozó jár jól. Amíg ez a rendszer van!
Igen, a járulékcsökkentés is varga mihály. ;) A jakab andor féle "tőlem ezért nem kapsz munkát", illetve bokrosék szerint is így kéne. Konkrétan 2014-ben kimondta a bajszos, a havonta fizetendő TB-t komolyan emelni kell, és fizessék a diákok is. Ha az lenne amit ők akarnak, tandíj mindenhol már általános iskolától ugye veszprémi együttes kész zoltán, és állami helyett csak magán EÜ ahogy az szdsz akarta. Az elégedetlenek tüntetéseit véresen leveretnék, és mindenféle módon üldöznék az ellenzékieket. Elég ha nem tapsolsz elég hangosan, a rendszer ellensége vagy. Elvárják hogy kampányolj értük a szociális médiában és a munkahelyeden, közben megfigyelnek. Az írországi népszavazás, csak egy példa.
"Az írországi referendumot ugyanis párját ritkítóan erőszakos, egyoldalú, megfélemlítő kampány kísérte, a nyilvánosságban gyakorlatilag kizárólag a deviáns álláspont jutott megszólalási lehetőséghez, a sajtószabadságra máskor oly kényes média egyszerűen nem volt hajlandó megjeleníteni a normalitás képviselőinek véleményét, ehelyett eszelős gyűlölettel gyalázták őket. Mindemellett – miként arról a CitizenGo keresztény európai civil szerveződés hazai képviselői nyilvánosságra hozták – amerikai szervezetek 25 millió euróval támogatták a megtévesztő propaganda-hadjáratot, annak ellenére, hogy a külföldi befolyásolás az ír választási törvénybe ütközik. Ugyancsak jogellenes és antidemokratikus volt több multinacionális vállalat vezetésének magatartása, mellyel kvázi előírták munkavállalóik sokaságának az életellenes álláspont támogatását, és azt is parancsba adták nekik, hogy – akár jobb meggyőződésük ellenére – az internetes közösségi felületeken kampányoljanak a homoszexuális lobbi szellemi terrorja mellett."
Nálunk is elég a prezinél vagy gawker féle helyen dolgozni, hogy a pride nevű április négyen / kommunista szombaton és más balliberális kampányrendezvényeken erősen ajánlott legyen részt venni. Szabad nép félőra is van, az a tolerancia-tréning.
Akár teljesen megszűnne a munkaadói járulék, mert ez az összeg a bér részévé válna, és azt a munkavállaló fizetné be az államnak. Már megint elvesznek. De akkor mitől Jobb ez az oldal, ha egyszer ugyanazt cselekszi?! A hamis logika nem okosság vagy megfontoltság, hanem hamis szándék. Nem az a hülye, aki észreveszi a kifosztását hanem az a szemét aki letagadja a 99% felől 1% felé pumpáló pénzszivattyú mechanizmus létét.
Bogár László: Járcsöki
Már negyven éve valóban „éhbérről" beszélhetünk hazánkban, hisz a táplálékon kívül más nincs benne a munkavállalók bérében...
A címben szereplő, belátom, kissé furcsán csengő és valójában nem létező szócska a járulékcsökkentés fedőneve már lassan másfél évtizede a pénzügyi és gazdaságpolitikai apparátus szlengjében. Most, hogy a nemzetgazdasági miniszter bejelentésével újra a közbeszéd tárgyává tette a kérdést, talán nulladik napirendi pontként néhány szót kellene szólnom arról, hogy mi is az a járulék, illetve mi is a járulékcsökkentés hamis fogalmának valóságos lényege.
Legegyszerűbben fogalmazva a járulék nem más, mint az a rendszeresen befizetett összeg, amely részben a munkáltató, részben a munkavállaló által teljesítve arra szolgál, hogy a munkavállaló egészségügyi ellátását, illetve leendő nyugdíját fedezze. Már itt meg kell jegyeznem, hogy ezeket a funkciókat nem csak így lehet ellátni. Lehet úgy is, hogy azt mondjuk, nincs ilyen rendszer, és feltételezzük, hogy az egészség megőrzésének, illetve az öregkori nyugdíjnak a fedezete eleve benne van a mindenkori bérben. Ebben az esetben viszont nagyon nyomatékosan fel kell hívni a munkavállaló figyelmét, hogy valamilyen formában neki kell gondoskodnia a megkapott béréből mind az egészségügyi ellátásáról, mind a leendő nyugdíjáról. Lássuk be azonban, hogy a modernitás szép új világában ilyen tudatos stratégiai gondolkodást feltételezni a munkavállalók döntő többségéről nem látszik túlságosan megalapozottnak.
Ezért van az, hogy a legtöbb nyugati országban kötelező csatlakozni valamilyen intézményes rendszerhez. Annyiban azonban történelmi értelemben most már lassan negyven éve valóban „éhbérről" beszélhetünk hazánkban, hogy az elemi szintű táplálékon kívül másnak a fedezete nincs is benne a magyar munkavállalók többségének bérében. Ezt a súlyos mulasztást hosszan tartó, tudatos bérfelzárkózási stratégiával lehetne enyhíteni, amire eddig kizárólag Orbán Viktor kormányai tettek kísérletet, a hazai és külföldi tőketulajdonosok hallani sem akarnak erről.
Ezek a tőketulajdonosok inkább azt tekintik normálisnak, hogy a magyar munkavállalók Nyugatra mennek pénzt keresni, ide pedig még olcsóbb keleti munkaerőt importálnának a helyükre. Amiből kitetszik, hogy számukra ez itt nem ország, pláne nem nemzet, hanem csak egy market place, tehát egy lokális piactér, amelyen jó olcsón kell venni, és jó drágán eladni, hogy aztán az így szerzett hasznot, lehetőleg minél kevesebb adózással, kimenthessék innen.
Talán nem kell hangsúlyozni, hogy egy ilyen stratégia sikeressége Magyarországon az élőhely lassú, de egyre gyorsuló kínhalálához vezetne.
Visszatérve mondandóm eredeti medréhez, éppen ennek a helyzetnek az elkerülésére az állam kötelezővé kell tegyen valamilyen hozzájárulást. De nagyon fontos hozzátenni, hogy kizárólag azért van erre szükség, mert a nyugatias modernitás korában az embertelen és abnormális viszonyok váltak normává.
A kérdést egyébként adóztatás formájában is meg lehetne oldani, tehát akár úgy, hogy nem is nevesítjük mint feladatot, hanem a beszedett adókból az összes adótömeg újraelosztása egy részének tekintjük a társadalombiztosítás problémáját. Magyarországon ebben a tekintetben ma meglehetősen ellentmondásos helyzet áll fenn.
Elvileg járulékról van szó, amiért cserébe járadékot kellene élveznie a járulékfizetőnek, de a legkényesebb kérdés mégis az, hogy akkor ennek a kifizetett járadéknak valamilyen formában kapcsolódnia kellene a befizetett járulékhoz, ám erről szó sincs. Az egészségügynél egyáltalán nincs, a nyugdíjnál is alig.
Azt azonban, mint témánk szempontjából döntő kérdést, mégiscsak rögzíteni kell, hogy a munkaadó által befizetett járulék a bér része, tehát ennek bármilyen csökkentésére tett kísérlet valójában a bért csökkenti. És mindezen semmit nem változtat az, hogy a munkavállaló ennek nincs tudatában, éppen ezért lehet szabadon manipulálni a kérdést.
Mit érdekel ez engem – mondja a munkavállaló a munkaadója által befizetett járulékra. Pedig nagyon is kellene, hogy érdekelje, mert minden járulékcsökkentés az ő bérét csökkenti. Csak nem a szabad felhasználású bérét, hanem azt, amit ha kézhez is kapna, éppen a saját érdekében be kellene fizetnie az államnak, mert ebből lesz egészsége és nyugdíja.
Az pedig természetes, hogy a munkaadók mindenféle hamis logikával érvelnek a kibírhatatlanul magas bérterhek csökkentése mellett, és bolondok is lennének néven nevezni a törekvésüket. Vagyis azt, hogy ezzel az álságos érveléssel akarják a béreket a saját profitjuk növelése érdekében csökkenteni. Még ha a munkaadói járulék csökkentéséből adódó többletjövedelmük egészét béremelésre fordítanák, a munkavállaló akkor is csupán kézhez kapná és elfogyaszthatná azt, ami viszont így az egészség- és nyugdíjalapjából hiányozna.
Azt azonban aligha hihetjük, hogy a munkaadók erre készülnének, így a munkavállaló a „járcsökivel" csak veszíthet. Ha bárki valóban megoldást szeretne elérni ebben a kérdésben, akkor éppen fordítva, a feladat inkább a nagybruttó bér bevezetése volna. És akkor aztán az egész téma egyszer és mindenkorra megszűnne.
Ez azt jelentené, hogy megszűnne a munkaadói járulék, mert ez az összeg a bér részévé válna, és azt a munkavállaló fizetné be az államnak. A munkavállaló innentől tudná, hogy ez az ő bérének része, így nem tűrné el az annak csökkentésére tett kísérleteket.
Tudomásul kellene venni, hogy a tőketulajdonosok számára itt ennyi a munkaerő költsége, és akinek ez nem tetszik, annak tágasabb odakünn.
Miért mi menjünk el, hisz ez a hazánk? Menjen el az tőketulajdonos, akár külföldi, akár belföldi, aki ezzel a logikával gondolkodik.
Szerencsés utat kívánunk!
Bogár László
http://www.magyarhirlap.hu
Az pedig természetes, hogy a munkaadók mindenféle hamis logikával érvelnek a kibírhatatlanul magas bérterhek csökkentése mellett, és bolondok is lennének néven nevezni a törekvésüket. Vagyis azt, hogy ezzel az álságos érveléssel akarják a béreket a saját profitjuk növelése érdekében csökkenteni. Még ha a munkaadói járulék csökkentéséből adódó többletjövedelmük egészét béremelésre fordítanák, a munkavállaló akkor is csupán kézhez kapná és elfogyaszthatná azt, ami viszont így az egészség- és nyugdíjalapjából hiányozna.
Kereslet, kínálat, akarat : NINCS munkaerőhiány hanem anyagi és emberi megbecsülés hiány van
Ránkvándoroltatott migránsválság és megélhetetlenség, minőségi munkahely nélküliség. Nem a vendégmunkás-behozatal a megoldása!
Ha mégis ez lesz, ne felejtsük el 2018-ban megköszönni ezt a kormánynak, a fidesz helyett Jobbik-ra leadott szavazattal. Meg amúgy is. :3
A fideszben kisebbségben vannak csak nemzeti érzelműek, a nemzet azaz a helyi többségi társadalom érdekeit képviselők. A parlamentiek többsége ugyanúgy technokrata, ami állítólag egyik nevük a neoliberálisoknak, de miért lenne modern az ő Magyarországuk mikor hatalmon mindig csak rombolnak, totálisan központosítanak, szegényítenek, betegítenek, és butítanak. Miattuk maradunk el és le. A cirka 1 millió külföldön dolgozó vagy több, és a kamu munkanélküli statisztika amiben csak az áfsz központoknál regisztráltak szerepelnek.
A jövedelemhiány a probléma, azért van munkaerőhiány amiért dolgozó szegények is, ez a rendszer szégyene így a fidesz kormányé is, a képmutató, csak zsidókeresztény (vasbeton talpfa) kdnp-t beleértve.
Képzett is hiába vagy, ha mondjuk havi 100 nettóért tudod csak eladni a munkaerődet a munkaáltatók javára manipulált munkaerőállat piacon. És válogathatnak, mondhatják hogy már sorban állnak a helyedre ha nem tetszik, NINCS munkaerőhiány hanem anyagi és emberi megbecsülés hiány van.
A valódi hiányszakmákban kiemelkedő bérek fordulnak elő, komolyabb programozók és egyéb fejlesztő informatikusok akikből kevés van, őket azért jobban megfizetik.
Jellemző sajnos a hazai összetartatlanságra, hogy ők és mások aki kivételesen jól járnak, jellemzően 0 empátiával bírnak a vesztes többség felé, és tényleg sok az IT-sek közt a vadkapitalizmus igenlő balliberális. Lehet őket spottolni az it cafe fórumon (echte szadesznyik SJW hülyelibsik, pl dabadab) vagy a hup hu-n, ahol a moderatúra is ilyen, mivel a tulaj és a szponzor mindenféle multi. A sajtószabadság tulajdonosi kérdés. :P
A vörös Budapest jelenség, ami a ballibnek szavazókat jelent, egyik oka a nagy fizetéskülönbség. Meg persze a médiavezéreltek, nemzettudattalanok, vagy egyenesen párhuzamos társadalmi idegenek.
Leagymosottaznak, ha a NEM-re buzdítasz. Az ő véleményük pedig aztán végképp a médiából és blibsi politikusoktól, fizetett álcivilektől van, nekik ezek a tekintélyek. Tekintélyrombolás egyirányú, csak a mienket építik le, nekünk új tabukat állítanak. Egyik ilyen, hogy azért nem lehet béreket emelni mert infláció lesz!
Varga mihály meg mehet a pokolba a többi ttip pártoló atlantista fideszes népellenesek mellé. Ezt teszik, és akik mást mondanak azok max. a polgári körösök vagy csak "külsős" fideszesek. Például Bayer Zsolt. :)
Boros Imre: Kereslet, kínálat, akarat
Mérték
A rendszerváltoztatás óta eltelt negyedszázad a munkától való elidegenedésről, életidegen oktatási elvek alkalmazásáról szólt.
Néhány hete terjedt el a hír, hogy szűkében vagyunk a hazai munkaerőnek. Azóta ez folyik minden csatornán. Bizonyos ágazatokban a hiány már valóban komoly akadálya nemcsak a teljesítmény fokozásának, de a napi működtetésnek is.
Tény az is, hogy a 2008-as pénzügyi válság után két-három százalék körüli szintre beragadt gazdasági növekedésünk elégtelen a felzárkózáshoz. Ezzel még a környékbeli versenytársainkhoz sem tudunk felzárkózni, a Nyugathoz való közeledésünk pedig örökre illúzió marad. Erre is hivatkozva vállalkozói körökben nemrég megjelent az igénybejelentés külföldiek szükségszerű foglalkoztatására. Az időzítés, sajnos, mellőzött minden józan politikai megfontolást, amit a gazdaságban dolgozó vezetőktől joggal elvárhatnánk.
A migránsválság közepette munkaerőimportról beszélni olyan, mint akasztott ember házában a kötélről értekezni.
Ki gondolt volna itt elsősorban másokra, mint a migránsokra? A migránsokat mint „motivált munkaerőt" üdvözlő német példa igazolja, hogy ez zsákutca. A tavaly Németországba özönlő másfél millió migránsból a német nagy cégek (mellesleg a munkaerő kétharmadának foglalkoztatói) összesen ötvennégy főnek adtak munkát. Ebből is ötvenet a német posta vett fel, nyilván állami parancsra.
Számításba jöhetnek még a környező országok, azzal a megszorító megjegyzéssel, hogy a határon túli magyarság mozogni kész része már vagy eljött, vagy már tovább is állt Nyugatra. Egyébként Románia, Bulgária már szinte kiürült használható munkaerő szempontjából, a volt jugoszláv területeknek pedig már több évtizedes gyakorlatuk van a nyugati munkavállalásban.
Ami Szlovákiát, Szlovéniát, netán Lengyelországot és Csehországot illeti, ott jóval magasabbak a bérek, tehát velük szemben nincs vonzerőnk. Szóba jöhetne esetleg Ukrajna, de mivel az ország nem uniós tag, az onnan érkezőkre nem vonatkozik a munkaerő szabad áramlásának elve. Ha mennek is az ukránok, inkább Lengyelországot választják történelmi okok miatt is, hiszen Nyugat-Ukrajna évszázadokig Lengyelország része volt, szorosak a szokásrendi, vallási és részben a nyelvi kötelékek.
A vállalkozói hevület érthető, vágynak egy, a hazainál is alacsonyabb bérért is dolgozni kész munkaerőtömegre, amely a hazai dinamikus bérfelzárkóztatási kényszert lassíthatná, de ehhez sikeres út nem vezet. Nincs mese, béreket kell emelni, más út nincs. Csak így lehet újabb munkaerőt találni, vagy esetleg a külföl- dön dolgozókat hazacsalogatni.
A gazdasági kormányzat kilátásba helyezte a bérjárulékok csökkentését, mondván, hogy ez majd alkalmat ad a vállalkozói szektornak a béremelésre. Első menetben ez azonban nem más, mint bérköltségcsökkentés, azaz a profit növelése. Azt csak majd később látjuk meg, hogy lesz-e ebből, és ha igen, akkor mikor béremelés.
A járulékcsökkentések viszont nagyon fájnak a költségvetésnek, mégpedig érzékeny területeken: tovább csökkentik a nyugdíjkassza és az egészségbiztosítás amúgy is szűkös mozgásterét. Kevésbé fájdalmas lenne, ha a kormány a saját alkalmazási körében lévők béreit tovább emelné, amit már egyes szektorokban folyamatba is helyezett.
Alulról a bértáblát egy masszívabb minimálbér-emelés nyomhatná felfelé, amire a kormánynak szintén van jól behatárolható ráhatása. Bizonyos adók (szja, áfa) csökkentésével pedig a valóban fontos reálkeresetek szintjét lehetne emelni, gondosan összehangolva a szociális és gazdasági növekedési megfontolásokkal. A nagy munkaerőhiányról szóló jajveszékelésben azonban érdemes azt is áttekinteni, hogyan állunk valójában.
Nagyon jó hír, hogy immár több mint félmillióan jutottak munkához, akik adót és járulékokat fizetnek. A 4,2 millió foglalkoztatott egy része ugyan külföldön dolgozik, tehát a hazai gazdaság növekedése szempontjából rájuk nem számíthatunk, de nem is terhelik a hazai államkaszát egészségügyi, oktatási költségekkel, ugyanakkor hazautalásaik érezhető tételei javuló nemzetközi pénzügyi helyzetünknek.
Szintén jól állunk a munkanélküliségi ügyekben. Kevesebb mint háromszázezer fő az, aki akar dolgozni, de nincs munkája, ami fele az egykori csúcsadatnak. A munkaképesek aktivitása viszont nagyon alacsony, alig több mint hatvan százalékuk dolgozik.
Messze vagyunk a kívánatos és Nyugaton elért hetvenöt százalék körüli értéktől, legalább nyolcszázezer főnyi a különbség. Ők jelentik az igazi tartalékot. Valamint a hatvanöt év felettiek közül az a réteg, amely még tudna is, akarna is a nyugdíj mellett dolgozni, de nincs lehetősége. Egyéb, ábrándként kezelhető megoldások helyett ezt a tömeget kell szemügyre vennünk, ha hosszú távú megoldást akarnunk.
A legfontosabb, hogy akár már rövid távon is a réteg további duzzadásának gátat emeljünk. Ez az oktatási, szakképzési rendszer feladata. Radikális lépésekre is szükség van, hogy a semmire sem jó szakok megszűnjenek, a diplomás munkanélküli-képzések megálljanak, az oktatási rendszer használható tudással rendelkezőket bocsásson ki, ami nem egyenlő feltétlenül a diplomával, ami ugyan magas fokú öntudatot igen, de megélhetést nem mindig biztosít.
A legfontosabb azonnali lépésnek az látszik, hogy ennek a nyolcszázezres tömegnek a hadra fogható részét bevonjuk a gyakorlati képzésbe, ami a cégek szintjén oldható meg a cégek és a képzésre vállalkozók negatív és pozitív (elvonó és támogató) anyagi ösztönzése mellett.
Az ösztönzési rendszer kiterjedhet a közfoglalkoztatottak piaci munkahelyekre történő visszatérésére is. Megoldásokat célszerű találni arra is, hogyan lehet a közfoglalkoztatottakat idényszerű mezőgazdasági munkákra alkalmazni, nyilvánvalóan a foglalkoztatók anyagi tehervállalása mellett.
A nyolcszázezres tartalék munkába állítása várhatóan minden korábbinál nagyobb kommunikációs vihart kavar majd a korábbi szemlélettel homlokegyenest szembemenő gyakorlat miatt. Lesz itt elegendő demagógia emberi jogokról, szabadságról, európai értékekről.
Ne feledkezzünk meg a „szabad" munkaerő regionális elhelyezkedéséről sem. A mai bérszínvonal mellett ugyanis illúzió, hogy a munkaerő a munkahely után megy az országon belül. Ha megy, akkor inkább külföldre tart.
A probléma megoldhatatlannak látszik nagymértékű, alacsonyabb képzettséget igénylő foglalkoztatási lehetőségek telepítése nélkül a magas munkanélküliségű területekre, főként a két leginkább elmaradott régióba (Észak-Alföld, Észak-Magyarország). Ne felejtsük el, hogy több évtizedes lemaradásban vagyunk, amit néhány év alatt kell majd jelentősen enyhíteni. A kommunizmus évtizedei nem voltak alkalmasak piacorientált képzések meghonosítására, hiszen a piacoktól jórészt el voltunk zárva.
A rendszerváltoztatás óta eltelt negyedszázad viszont inkább a munkától való elidegenedésről szólt, életidegen elvek oktatási, képzési alkalmazásáról. Amikor az ipari tanuló tizenhat éves koráig nem vesz a kezébe szerszámot – utána már nem is kíván.
Amikor megszűnt az élő kapcsolat a termelőüzemek és a képzési helyek között, hiszen a GDP-t jórészt már multik állítják elő, és ők itt az olcsó betanított munkást keresik. Amikor hatalmas a térnyerése a felsőoktatásban a humán jellegű képzéseknek – az műszaki tudományokkal ellentétben. Ezeket a deformált viszonyokat kellene ismét egyenesbe hozni. Szörnyű nehéz lesz, de nincs más út.
Boros Imre
http://www.magyarhirlap.hu
Ha mégis ez lesz, ne felejtsük el 2018-ban megköszönni ezt a kormánynak, a fidesz helyett Jobbik-ra leadott szavazattal. Meg amúgy is. :3
A fideszben kisebbségben vannak csak nemzeti érzelműek, a nemzet azaz a helyi többségi társadalom érdekeit képviselők. A parlamentiek többsége ugyanúgy technokrata, ami állítólag egyik nevük a neoliberálisoknak, de miért lenne modern az ő Magyarországuk mikor hatalmon mindig csak rombolnak, totálisan központosítanak, szegényítenek, betegítenek, és butítanak. Miattuk maradunk el és le. A cirka 1 millió külföldön dolgozó vagy több, és a kamu munkanélküli statisztika amiben csak az áfsz központoknál regisztráltak szerepelnek.
A jövedelemhiány a probléma, azért van munkaerőhiány amiért dolgozó szegények is, ez a rendszer szégyene így a fidesz kormányé is, a képmutató, csak zsidókeresztény (vasbeton talpfa) kdnp-t beleértve.
Képzett is hiába vagy, ha mondjuk havi 100 nettóért tudod csak eladni a munkaerődet a munkaáltatók javára manipulált munkaerőállat piacon. És válogathatnak, mondhatják hogy már sorban állnak a helyedre ha nem tetszik, NINCS munkaerőhiány hanem anyagi és emberi megbecsülés hiány van.
A valódi hiányszakmákban kiemelkedő bérek fordulnak elő, komolyabb programozók és egyéb fejlesztő informatikusok akikből kevés van, őket azért jobban megfizetik.
Jellemző sajnos a hazai összetartatlanságra, hogy ők és mások aki kivételesen jól járnak, jellemzően 0 empátiával bírnak a vesztes többség felé, és tényleg sok az IT-sek közt a vadkapitalizmus igenlő balliberális. Lehet őket spottolni az it cafe fórumon (echte szadesznyik SJW hülyelibsik, pl dabadab) vagy a hup hu-n, ahol a moderatúra is ilyen, mivel a tulaj és a szponzor mindenféle multi. A sajtószabadság tulajdonosi kérdés. :P
A vörös Budapest jelenség, ami a ballibnek szavazókat jelent, egyik oka a nagy fizetéskülönbség. Meg persze a médiavezéreltek, nemzettudattalanok, vagy egyenesen párhuzamos társadalmi idegenek.
Leagymosottaznak, ha a NEM-re buzdítasz. Az ő véleményük pedig aztán végképp a médiából és blibsi politikusoktól, fizetett álcivilektől van, nekik ezek a tekintélyek. Tekintélyrombolás egyirányú, csak a mienket építik le, nekünk új tabukat állítanak. Egyik ilyen, hogy azért nem lehet béreket emelni mert infláció lesz!
Varga mihály meg mehet a pokolba a többi ttip pártoló atlantista fideszes népellenesek mellé. Ezt teszik, és akik mást mondanak azok max. a polgári körösök vagy csak "külsős" fideszesek. Például Bayer Zsolt. :)
Boros Imre: Kereslet, kínálat, akarat
Mérték
A rendszerváltoztatás óta eltelt negyedszázad a munkától való elidegenedésről, életidegen oktatási elvek alkalmazásáról szólt.
Néhány hete terjedt el a hír, hogy szűkében vagyunk a hazai munkaerőnek. Azóta ez folyik minden csatornán. Bizonyos ágazatokban a hiány már valóban komoly akadálya nemcsak a teljesítmény fokozásának, de a napi működtetésnek is.
Tény az is, hogy a 2008-as pénzügyi válság után két-három százalék körüli szintre beragadt gazdasági növekedésünk elégtelen a felzárkózáshoz. Ezzel még a környékbeli versenytársainkhoz sem tudunk felzárkózni, a Nyugathoz való közeledésünk pedig örökre illúzió marad. Erre is hivatkozva vállalkozói körökben nemrég megjelent az igénybejelentés külföldiek szükségszerű foglalkoztatására. Az időzítés, sajnos, mellőzött minden józan politikai megfontolást, amit a gazdaságban dolgozó vezetőktől joggal elvárhatnánk.
A migránsválság közepette munkaerőimportról beszélni olyan, mint akasztott ember házában a kötélről értekezni.
Ki gondolt volna itt elsősorban másokra, mint a migránsokra? A migránsokat mint „motivált munkaerőt" üdvözlő német példa igazolja, hogy ez zsákutca. A tavaly Németországba özönlő másfél millió migránsból a német nagy cégek (mellesleg a munkaerő kétharmadának foglalkoztatói) összesen ötvennégy főnek adtak munkát. Ebből is ötvenet a német posta vett fel, nyilván állami parancsra.
Számításba jöhetnek még a környező országok, azzal a megszorító megjegyzéssel, hogy a határon túli magyarság mozogni kész része már vagy eljött, vagy már tovább is állt Nyugatra. Egyébként Románia, Bulgária már szinte kiürült használható munkaerő szempontjából, a volt jugoszláv területeknek pedig már több évtizedes gyakorlatuk van a nyugati munkavállalásban.
Ami Szlovákiát, Szlovéniát, netán Lengyelországot és Csehországot illeti, ott jóval magasabbak a bérek, tehát velük szemben nincs vonzerőnk. Szóba jöhetne esetleg Ukrajna, de mivel az ország nem uniós tag, az onnan érkezőkre nem vonatkozik a munkaerő szabad áramlásának elve. Ha mennek is az ukránok, inkább Lengyelországot választják történelmi okok miatt is, hiszen Nyugat-Ukrajna évszázadokig Lengyelország része volt, szorosak a szokásrendi, vallási és részben a nyelvi kötelékek.
A vállalkozói hevület érthető, vágynak egy, a hazainál is alacsonyabb bérért is dolgozni kész munkaerőtömegre, amely a hazai dinamikus bérfelzárkóztatási kényszert lassíthatná, de ehhez sikeres út nem vezet. Nincs mese, béreket kell emelni, más út nincs. Csak így lehet újabb munkaerőt találni, vagy esetleg a külföl- dön dolgozókat hazacsalogatni.
A gazdasági kormányzat kilátásba helyezte a bérjárulékok csökkentését, mondván, hogy ez majd alkalmat ad a vállalkozói szektornak a béremelésre. Első menetben ez azonban nem más, mint bérköltségcsökkentés, azaz a profit növelése. Azt csak majd később látjuk meg, hogy lesz-e ebből, és ha igen, akkor mikor béremelés.
A járulékcsökkentések viszont nagyon fájnak a költségvetésnek, mégpedig érzékeny területeken: tovább csökkentik a nyugdíjkassza és az egészségbiztosítás amúgy is szűkös mozgásterét. Kevésbé fájdalmas lenne, ha a kormány a saját alkalmazási körében lévők béreit tovább emelné, amit már egyes szektorokban folyamatba is helyezett.
Alulról a bértáblát egy masszívabb minimálbér-emelés nyomhatná felfelé, amire a kormánynak szintén van jól behatárolható ráhatása. Bizonyos adók (szja, áfa) csökkentésével pedig a valóban fontos reálkeresetek szintjét lehetne emelni, gondosan összehangolva a szociális és gazdasági növekedési megfontolásokkal. A nagy munkaerőhiányról szóló jajveszékelésben azonban érdemes azt is áttekinteni, hogyan állunk valójában.
Nagyon jó hír, hogy immár több mint félmillióan jutottak munkához, akik adót és járulékokat fizetnek. A 4,2 millió foglalkoztatott egy része ugyan külföldön dolgozik, tehát a hazai gazdaság növekedése szempontjából rájuk nem számíthatunk, de nem is terhelik a hazai államkaszát egészségügyi, oktatási költségekkel, ugyanakkor hazautalásaik érezhető tételei javuló nemzetközi pénzügyi helyzetünknek.
Szintén jól állunk a munkanélküliségi ügyekben. Kevesebb mint háromszázezer fő az, aki akar dolgozni, de nincs munkája, ami fele az egykori csúcsadatnak. A munkaképesek aktivitása viszont nagyon alacsony, alig több mint hatvan százalékuk dolgozik.
Messze vagyunk a kívánatos és Nyugaton elért hetvenöt százalék körüli értéktől, legalább nyolcszázezer főnyi a különbség. Ők jelentik az igazi tartalékot. Valamint a hatvanöt év felettiek közül az a réteg, amely még tudna is, akarna is a nyugdíj mellett dolgozni, de nincs lehetősége. Egyéb, ábrándként kezelhető megoldások helyett ezt a tömeget kell szemügyre vennünk, ha hosszú távú megoldást akarnunk.
A legfontosabb, hogy akár már rövid távon is a réteg további duzzadásának gátat emeljünk. Ez az oktatási, szakképzési rendszer feladata. Radikális lépésekre is szükség van, hogy a semmire sem jó szakok megszűnjenek, a diplomás munkanélküli-képzések megálljanak, az oktatási rendszer használható tudással rendelkezőket bocsásson ki, ami nem egyenlő feltétlenül a diplomával, ami ugyan magas fokú öntudatot igen, de megélhetést nem mindig biztosít.
A legfontosabb azonnali lépésnek az látszik, hogy ennek a nyolcszázezres tömegnek a hadra fogható részét bevonjuk a gyakorlati képzésbe, ami a cégek szintjén oldható meg a cégek és a képzésre vállalkozók negatív és pozitív (elvonó és támogató) anyagi ösztönzése mellett.
Az ösztönzési rendszer kiterjedhet a közfoglalkoztatottak piaci munkahelyekre történő visszatérésére is. Megoldásokat célszerű találni arra is, hogyan lehet a közfoglalkoztatottakat idényszerű mezőgazdasági munkákra alkalmazni, nyilvánvalóan a foglalkoztatók anyagi tehervállalása mellett.
A nyolcszázezres tartalék munkába állítása várhatóan minden korábbinál nagyobb kommunikációs vihart kavar majd a korábbi szemlélettel homlokegyenest szembemenő gyakorlat miatt. Lesz itt elegendő demagógia emberi jogokról, szabadságról, európai értékekről.
Ne feledkezzünk meg a „szabad" munkaerő regionális elhelyezkedéséről sem. A mai bérszínvonal mellett ugyanis illúzió, hogy a munkaerő a munkahely után megy az országon belül. Ha megy, akkor inkább külföldre tart.
A probléma megoldhatatlannak látszik nagymértékű, alacsonyabb képzettséget igénylő foglalkoztatási lehetőségek telepítése nélkül a magas munkanélküliségű területekre, főként a két leginkább elmaradott régióba (Észak-Alföld, Észak-Magyarország). Ne felejtsük el, hogy több évtizedes lemaradásban vagyunk, amit néhány év alatt kell majd jelentősen enyhíteni. A kommunizmus évtizedei nem voltak alkalmasak piacorientált képzések meghonosítására, hiszen a piacoktól jórészt el voltunk zárva.
A rendszerváltoztatás óta eltelt negyedszázad viszont inkább a munkától való elidegenedésről szólt, életidegen elvek oktatási, képzési alkalmazásáról. Amikor az ipari tanuló tizenhat éves koráig nem vesz a kezébe szerszámot – utána már nem is kíván.
Amikor megszűnt az élő kapcsolat a termelőüzemek és a képzési helyek között, hiszen a GDP-t jórészt már multik állítják elő, és ők itt az olcsó betanított munkást keresik. Amikor hatalmas a térnyerése a felsőoktatásban a humán jellegű képzéseknek – az műszaki tudományokkal ellentétben. Ezeket a deformált viszonyokat kellene ismét egyenesbe hozni. Szörnyű nehéz lesz, de nincs más út.
Boros Imre
http://www.magyarhirlap.hu
2016. szeptember 28., szerda
Akiket azért fizetnek hogy kigúnyolják a népakaratot, nem békés szándékkal jönnek hiába viccelnek a kétfarkú kutyáikkal. Aki direkt nem megy el vasárnap le NEM-ezni, az gyurcsányra és a többi ballib nemzetvesztőre szavaz!!!
Aki direkt nem megy el vasárnap le NEM-ezni, az gyurcsányra és a többi ballib nemzetvesztőre szavaz!!! Nem Orbánnal tol ki! A ballibek idegen megbízóikat szolgálják, nem minket védenek és nem is ellenzék ezek hanem mindenki ellenségei. A hazudozás és agymosás a liberálbalról jön, sokkal több médiafelület áll rendelkezésükre még most is.
Akiket azért fizetnek hogy kigúnyolják a népakaratot, nem békés szándékkal jönnek hiába viccelnek a kétfarkú kutyáikkal.
Burokban élő médiaagymosottak nem értik mert nem akarják. Annyira tipikus idegenosztály ez a liberalista, egy klikk az egész. Nem azonosak érdekeik a társadalommal, inkább kiszolgálni a nemzetközi szervezett magánhatalmat. Helytartóként és kápóként.
Akiket azért fizetnek hogy kigúnyolják a népakaratot, nem békés szándékkal jönnek hiába viccelnek a kétfarkú kutyáikkal.
Burokban élő médiaagymosottak nem értik mert nem akarják. Annyira tipikus idegenosztály ez a liberalista, egy klikk az egész. Nem azonosak érdekeik a társadalommal, inkább kiszolgálni a nemzetközi szervezett magánhatalmat. Helytartóként és kápóként.
2016. szeptember 23., péntek
Hiányszakmák? Megaláztatások, 19. századot idéző embertelen munkafeltételek és körülmények, pl. vécére sem mehet a rabszolgamunkás! A képen látható országos jövedelmi átlagot Budapest húzza fel? Nem, hanem a legtöbbet keresők, néhány pénzzel kaépcsolatos vezetői állás milliós havifixei.
Hiányszakmák? Vécére sem mehet a rabszolgamunkás!
A képen látható országos jövedelmi átlagot Budapest húzza fel? Nem, hanem a legtöbbet keresők, néhány pénzzel kaépcsolatos vezetői állás milliós havifixei, de a tőkejövedelmek még ennél is magasabbak és azokra a szja nem is vonatkozik, kvázi adómentesek. A fideszes "munka alapú gazdaság" a többség számára azt jelenti, pofa be és szalagmunka 3 műszakban a Jabilban, andy vajna és sokan mások meg offshore adóelkerülnek vidáman.
Nem csak a pénz miatt megy külföldre a magyar, fáj neki, hogy nem nézik embernek
Nem elegendő a munkaerő-piaci gondok rendezéséhez az általános béremelés. Az alkalmazottak emberségesebb körülményeket követelnek. Ha nem kapják meg, lelépnek.
Korántsem csak az alacsony hazai bérek miatt krónikus itthon a munkaerőhiány, és jelentős az alkalmazottak cserélődésének sebessége a vállalatoknál. Bár általános vélekedés, hogy az emberek leginkább a jobb bérszínvonal miatt keresik a külföldi munkavállalás lehetőségét, a Vasas Szakszervezeti Szövetség az elmúlt két hónapban több mint háromezer munkavállaló bevonásával készített felmérése szerint ennél sokkal mélyebb és összetettebb a probléma. Ebből kiderül: fizetésemelés nélkül ugyan nem orvosolhatóak a magyar munkaerőpiac problémái, de ez csak a szükséges lépések egyike.
– Emberségesebb körülmények és empatikusabb vezetők is szerepelnek az alkalmazottak kívánságai között – összegezte az eredményeket lapunknak László Zoltán, az érdekvédelmi szervezet alelnöke. A helyzet súlyosságáról az is árulkodik, hogy bár a felmérést azért indították, hogy kiderüljön, hogyan érzik magukat a munkavállalók, rövid idő alatt akkora panaszáradattal szembesültek, hogy újabb és újabb kérdéseket kellett feltenniük a problémákkal kapcsolatban.
Az egész országot lefedő kutatás eredményeként az rajzolódott ki, hogy a jellemzően ipari vállalatoknál dolgozó emberek mély hangulati válságban vannak, ez a külföldre távozás egyik legmeghatározóbb oka. A felmérés válaszadói öt jól elkülöníthető területet jelöltek meg, amelyek egyre nehezebbé teszik mindennapjaikat a munkahelyükön. Az alacsony bérszínvonal rendre előkerült ugyan, de a megkérdezett többtucatnyi társaság közül csak egy akadt, ahol a munkavállalók ezt a szempontot tették az első helyre. Ráadásul az is kiderült: az ország keleti és nyugati felében található társaságok között nincs érzékelhető különbség e téren, vagyis nem lehet azt állítani, hogy a keleti országrészben égetőbb probléma lenne a bérkérdés, mint máshol.
A főnöki kegyetlenség és ostobaság küld padlóra sokakat.
Az nem derült ki a felmérésből, hogy mekkora béremelést várnának el a dolgozók, az azonban egyértelművé vált: az emberek azt szeretnék, hogy például egy váratlan fogászati kezelés ne okozzon több hónapig tartó költségproblémát egy családban, az iskolakezdést pedig ne előzze meg akár féléves spórolás.
A munkahelyi vezetők magatartása miatti csalódottság nagyjából azonos mértékű volt, mint az alacsony fizetések miatti.
A válaszadók elkeserítően nagy számban állították azt, hogy elsősorban a közép- és alsó szintű vezetők kritikán aluli hangnemben beszélnek beosztottjaikkal. E viselkedés mögött vélhetőleg az áll, hogy – mivel a vállalatok jellemzően nem vagy alig költenek a vezetők képzésére – egy részleg irányítójának jellemzően fogalma sincs arról, hogyan kellene kollégáival bánni, hatékonyan ösztönözni őket.
Ha mennyiségi megrendelést kell teljesíteni, sok cégnél a vezetők csak a kvóták teljesítésére és a határidők betartására koncentrálnak, az eredményeket pedig szinte kizárólag kényszerítéssel érik el. Meghökkentő, de többen fizikai bántalmazásról is beszámoltak. Az csupán e jelenség másodlagos következménye, hogy a minőség iránti igény is másodlagossá válik ilyenkor, ami a vállalatra is rossz fényt vet.
A szakszervezet egyébként a felmérés eredményei nyomán arról döntött, lépéseket tesz azért, hogy az embertelen vezetők kiléte a jövőben nyilvánosságra kerüljön. Már dolgoznak is egy erre hivatott rendszer létrehozásán.
Az alkalmazottak részéről fontos elvárásként merült fel az igazságosság kérdése is: jelenleg ugyanis itthon általános az a gyakorlat, hogy hiba esetén az utasítást kiadó vezetőt semmilyen retorzió nem fenyegeti, míg aki elvégezte a munkát, az elveszti az állását.
Meghökkentően rossz a hangulat a magyar munkahelyeken.
A tervezhető karrierlehetőségek mellett a munkavállalók szerint az is sokat javítana a helyzetükön, ha a cégek jobban odafigyelnének a munka és a magánélet egyensúlyára. Most az utóbbit szinte teljesen háttérbe kell szorítaniuk. Különösen jól látszik ez a szabadságok kiadásában: sok helyütt a munkatársak egyáltalán nem vehetik ki akkor a szabadnapjaikat, amikor szeretnék; ezek kiosztásába semmilyen beleszólásuk nincs. A cégek többsége a gyermeket nevelők igényeire, kéréseire sincs tekintettel.
– Akadt olyan válaszadó, aki úgy jellemezte helyzetét: a gépre, amivel dolgozik nagyobb figyelmet szentel a vállalat, mint rá. Annak igényeire maximálisan odafigyelnek, betartják például a szervizidőszakot, míg neki ahhoz sincs joga, hogy engedély nélkül kimenjen a WC-re a szalag mellől. Ha mindez tartósan így marad, semmilyen bérrendezés nem képes a magyar munkaerőpiacot újra vonzóvá tenni – jegyezte meg László Zoltán.
A képen látható országos jövedelmi átlagot Budapest húzza fel? Nem, hanem a legtöbbet keresők, néhány pénzzel kaépcsolatos vezetői állás milliós havifixei, de a tőkejövedelmek még ennél is magasabbak és azokra a szja nem is vonatkozik, kvázi adómentesek. A fideszes "munka alapú gazdaság" a többség számára azt jelenti, pofa be és szalagmunka 3 műszakban a Jabilban, andy vajna és sokan mások meg offshore adóelkerülnek vidáman.
Nem csak a pénz miatt megy külföldre a magyar, fáj neki, hogy nem nézik embernek
Nem elegendő a munkaerő-piaci gondok rendezéséhez az általános béremelés. Az alkalmazottak emberségesebb körülményeket követelnek. Ha nem kapják meg, lelépnek.
Korántsem csak az alacsony hazai bérek miatt krónikus itthon a munkaerőhiány, és jelentős az alkalmazottak cserélődésének sebessége a vállalatoknál. Bár általános vélekedés, hogy az emberek leginkább a jobb bérszínvonal miatt keresik a külföldi munkavállalás lehetőségét, a Vasas Szakszervezeti Szövetség az elmúlt két hónapban több mint háromezer munkavállaló bevonásával készített felmérése szerint ennél sokkal mélyebb és összetettebb a probléma. Ebből kiderül: fizetésemelés nélkül ugyan nem orvosolhatóak a magyar munkaerőpiac problémái, de ez csak a szükséges lépések egyike.
– Emberségesebb körülmények és empatikusabb vezetők is szerepelnek az alkalmazottak kívánságai között – összegezte az eredményeket lapunknak László Zoltán, az érdekvédelmi szervezet alelnöke. A helyzet súlyosságáról az is árulkodik, hogy bár a felmérést azért indították, hogy kiderüljön, hogyan érzik magukat a munkavállalók, rövid idő alatt akkora panaszáradattal szembesültek, hogy újabb és újabb kérdéseket kellett feltenniük a problémákkal kapcsolatban.
Az egész országot lefedő kutatás eredményeként az rajzolódott ki, hogy a jellemzően ipari vállalatoknál dolgozó emberek mély hangulati válságban vannak, ez a külföldre távozás egyik legmeghatározóbb oka. A felmérés válaszadói öt jól elkülöníthető területet jelöltek meg, amelyek egyre nehezebbé teszik mindennapjaikat a munkahelyükön. Az alacsony bérszínvonal rendre előkerült ugyan, de a megkérdezett többtucatnyi társaság közül csak egy akadt, ahol a munkavállalók ezt a szempontot tették az első helyre. Ráadásul az is kiderült: az ország keleti és nyugati felében található társaságok között nincs érzékelhető különbség e téren, vagyis nem lehet azt állítani, hogy a keleti országrészben égetőbb probléma lenne a bérkérdés, mint máshol.
A főnöki kegyetlenség és ostobaság küld padlóra sokakat.
Az nem derült ki a felmérésből, hogy mekkora béremelést várnának el a dolgozók, az azonban egyértelművé vált: az emberek azt szeretnék, hogy például egy váratlan fogászati kezelés ne okozzon több hónapig tartó költségproblémát egy családban, az iskolakezdést pedig ne előzze meg akár féléves spórolás.
A munkahelyi vezetők magatartása miatti csalódottság nagyjából azonos mértékű volt, mint az alacsony fizetések miatti.
A válaszadók elkeserítően nagy számban állították azt, hogy elsősorban a közép- és alsó szintű vezetők kritikán aluli hangnemben beszélnek beosztottjaikkal. E viselkedés mögött vélhetőleg az áll, hogy – mivel a vállalatok jellemzően nem vagy alig költenek a vezetők képzésére – egy részleg irányítójának jellemzően fogalma sincs arról, hogyan kellene kollégáival bánni, hatékonyan ösztönözni őket.
Ha mennyiségi megrendelést kell teljesíteni, sok cégnél a vezetők csak a kvóták teljesítésére és a határidők betartására koncentrálnak, az eredményeket pedig szinte kizárólag kényszerítéssel érik el. Meghökkentő, de többen fizikai bántalmazásról is beszámoltak. Az csupán e jelenség másodlagos következménye, hogy a minőség iránti igény is másodlagossá válik ilyenkor, ami a vállalatra is rossz fényt vet.
A szakszervezet egyébként a felmérés eredményei nyomán arról döntött, lépéseket tesz azért, hogy az embertelen vezetők kiléte a jövőben nyilvánosságra kerüljön. Már dolgoznak is egy erre hivatott rendszer létrehozásán.
Az alkalmazottak részéről fontos elvárásként merült fel az igazságosság kérdése is: jelenleg ugyanis itthon általános az a gyakorlat, hogy hiba esetén az utasítást kiadó vezetőt semmilyen retorzió nem fenyegeti, míg aki elvégezte a munkát, az elveszti az állását.
Meghökkentően rossz a hangulat a magyar munkahelyeken.
A tervezhető karrierlehetőségek mellett a munkavállalók szerint az is sokat javítana a helyzetükön, ha a cégek jobban odafigyelnének a munka és a magánélet egyensúlyára. Most az utóbbit szinte teljesen háttérbe kell szorítaniuk. Különösen jól látszik ez a szabadságok kiadásában: sok helyütt a munkatársak egyáltalán nem vehetik ki akkor a szabadnapjaikat, amikor szeretnék; ezek kiosztásába semmilyen beleszólásuk nincs. A cégek többsége a gyermeket nevelők igényeire, kéréseire sincs tekintettel.
– Akadt olyan válaszadó, aki úgy jellemezte helyzetét: a gépre, amivel dolgozik nagyobb figyelmet szentel a vállalat, mint rá. Annak igényeire maximálisan odafigyelnek, betartják például a szervizidőszakot, míg neki ahhoz sincs joga, hogy engedély nélkül kimenjen a WC-re a szalag mellől. Ha mindez tartósan így marad, semmilyen bérrendezés nem képes a magyar munkaerőpiacot újra vonzóvá tenni – jegyezte meg László Zoltán.
NEM Lehet más a kétfarkú SZDSZ kutya zsidóvicc párt, mert ugyanolyan retardált ballib brancs "A harc tehát két fronton zajlik. A végcél a vártnál sikeresebb LMP elfojtása és egy új balliberális mozgalom beindítása."
NEM Lehet más a kétfarkú SZDSZ kutya zsidóvicc párt, mert ugyanolyan retardált ballib brancsbéliek ezek.
Hogy világossá váljon : mkkp = szdsz (vagy mkp, a rosenfeld mátyás féle régi komcsipárt). Arra jó alkalom a többség véleményét kigúnyoló, csak mellébeszélve terelő = érvek nélküli plakátkampány. Az igazi korrupció, ha valaki hazát árul idegenek pénzéért cserébe, a baloldal és a liberálisok mindig idegen segítséggel jutottak hatalomra, és ezek az idegenek vittek innen nem pedig hoztak! Befektetés a sorosoida sereg fenntartása, az államrend aláásása!
Az önletagadás és a lelepleződött érdekek-szándékok elviccelni próbálása jellegzetes média-liberális fogás, és ez a zsidó bohóc társaság is csak médiapárt.
De egyáltalán honnan a 2 farkú kétszínű képmutatók 22 milliója CSAK erre a plakátolásra? Vagy a soros hálózattól, vagy az érdemtelenül gazdag nemmagyar, globális neolibet kiszolgáló felső-közép osztálytól, akik a magyar középosztálynak és az egész helyi társadalomak ellenségei. Mindkettő igaz!
Ja vagy úgy, hogy komolytalan de akkor is párt ez, és akkor mehet közterületre a hülyeségnek álcázott propaganda plakát hadjárat. Holohoax - holokamu képregények és egyéb zsidós - libsis témájú karikatúrák kihelyezése közterületre is csak kampányolás a nemzetidegen (nem érdemileg csak anyagilag) felső-középosztály tevékenysége ellen, ami jogos társadalomkritika.
"a szélsőségesen megosztott társadalomban, a kétféle középosztály tagjai között élet-halál harc folyik. S ez a küzdelem nemcsak a középosztályok, hanem a társadalomfejlődés irányát is hosszú távra meghatározhatja."
2010-ben jelentek ezek meg, azóta történt hogy a ballibnek már schiffer is náci lett, elvégre Claudia Schiffer is pont olyan német nevű, hollywood-i színésznő létére biztosan nem zsidó. :D Hasonló nevű a Magyarország ellen nyugaton hazugságokkal uszító szélsőlibbant schiff andrás zongorista, lehetne a roman polanski filmen az igazi holokauszt túlélő, aki úgy úszta meg hogy nem történt meg. :D
Belvita, nem fontos, lehet hogy csak színház különben is.Beáll a balkoalícióba még jövőre a maradék lmp.
A kétfarkúak mellett mindig kiálló magyarellenes Kettős Mérce amúgy a taszosok - helsinkisek hobbiblogja. Nem viccesek, unalmasak.
2010-es demokratás írás :
Lehet más a kétfarkú SZDSZ?
A tetszhalott SZDSZ máig élő értelmiségi- és médiaholdudvara más pártok felfuttatásával próbált ajánlószelvényeket elvenni a még mindig csak másfél éves LMP-től. A volt kormánypárt önmagában kevés volt a feladathoz, ők maguk mindössze egyetlen választókerületi jelöltet tudtak állítani, Sopronban.
Posztumusz bosszú
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártként (MKKP) ismert vulgárdadaista viccpárt (valójában csak egyesület) a budapesti főpolgármester-jelöltek versenyében közel háromezer, a volt SZDSZ-es Ungár Klára szociális mázzal meghintett ultraliberális Szabad Emberek Magyarországáért – Összefogás 2010 (SZEMA) pártja pedig körülbelül 7500 ajánlószelvényt gyűjtött össze. Jobbára olyanoktól, akik egyébként az LMP-nek adták volna a kopogtatószelvényüket. Ez a mennyiség végül nagyon hiányzott az antiglobalista ökopártnak, és csak az utolsó pillanatokban tudták elérni a Jávor Benedek jelöléséhez szükséges 28 150-es számot. Az LMP-t azért érintette volna különösen érzékenyen egy budapesti kudarc, mert országosan visszafogottan szerepeltek.
Bár időarányosan több kopogtatócédulát gyűjtöttek jelöltjeik, mint tavasszal, a szeptember 6-i állás szerint csak három megyei listát és 26 polgármester-jelöltet tudtak állítani, jócskán lemaradva a Jobbiktól és az MSZP-től, igaz, fölényesen megelőzve a többi jelölő szervezetet.
Érdemes megfigyelni, hogy a MKKP és a SZEMA hol kapta a legnagyobb nyilvánosságot. Az elmúlt hónapok médiamegjelenéseiben egyértelműen a Népszabadság vezet, utána közvetlenül az Index.hu és HVG által tulajdonolt Hírszerző.hu következik. A három orgánum tucatnyi alkalommal foglalkozott velük, folyamatosan tudósítottak a kétfarkúak kampányának állásáról (vagy helyet adtak ilyen tudósításoknak), miközben a többi jobb- és baloldali sajtótermék csak 1-2 cikk erejéig tette ezt. Szintén ez médiumok voltak azok, amelyek szeptember első napjaiban kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a Lehet Más a Politika minden bizonnyal nem fog polgármester-jelöltet indítani Budapesten, azt sugallva (az MSZP és a Jobbik kommunikációjához hasonlóan), hogy minden ezzel ellentétes eredmény csodára, de inkább a Fidesztől leszivárgó cédulákra vagy ajánlószelvény-vásárlásra vezethető vissza. A balliberális média emellett tévészereplést is biztosított a kétfarkúaknak, az ATV-n főműsoridőben álbotrányos keretek között Kálmán Olga beszélgetett erzsébetvárosi jelöltjükkel, a civilben humorista Mogács Dániellel, a tv2-n pedig Vujity Tvrtko készített spontán módon botrányosnak beállított rekláminterjút vele.
A többek között ingyensörrel, örök élettel, a repülőjáratok föld alá terelésével, a Margitsziget leúsztatásával kampányoló viccpárt állítólagos népszerűségével még profi elemzőket is megtévesztett. Török Gábor politológus például hihetőnek tartotta azt a médiahacket, hogy az összes pártot megelőzve adták le a főpolgármester-jelöléshez szükséges ajánlószelvényeket. A szakértőivel leginkább balos médiumokban szereplő, és nyilvános elemzéseiben eddig Magyarországon kívüli témákkal foglalkozó Policy Solutions intézet pedig éppen a kopogtatócédula-gyűjtés finisében állt elő első, a Medián segítségével elkészített közvélemény-kutatása ismertetésével. Eszerint a MKKP-ról a budapestiek közel fele hallott már és két százalékuk voksolt volna rájuk egy augusztus végi önkormányzati választáson. Victora Zsolt, az MKKP főpolgármester-jelöltje valamennyi párt szimpatizánsai közül az LMP-sek között volt a legkevésbé elutasított.
Új liberális vár a romokon?
Mindez egy szélesebb politikai stratégia keretei közé illeszthető be, melyben az MSZP és az SZDSZ egykori prominensei is részt vesznek. Ez röviden így foglalható össze: a szerintük a liberális értékeket eláruló, de (legalábbis emberi jogi értelemben) liberális színben tetszelgő, a színfalak mögött a volt SZDSZ-szavazók voksainak megszerzésére törő LMP ellehetetlenítése, megtörése és legkésőbb 2014-re egy új liberális tömegpárt létrehozása. A szocialistáknak jelenlegi helyzetükben égető szükségük van egy baloldali vagy liberális kispártra. Nemcsak azért, mert a rendszerváltozás után a kisebbségi kormány egy éve kivételével mindig koalícióban kormányoztak, hanem azért is, mert nyolcéves kormányzásuk után legitimációra és külső támogatásra szorulnak. Márpedig a csábítási és fenyegetési kísérletek ellenére erre az LMP nem hajlandó.
Egy MSZP-közeli liberális formáció létrejötte ezért nagyrészt a volt SZDSZ-eseken múlik. A tavaszi kísérlet, a Magyar Bálint, Sándor Klára és Kuncze Gábor segítségével megalapított Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) a parlamenti pártok között a legnagyobb kritikát a Fidesz mellett az LMP-nek szenteli.
Valamivel életképesebbnek tűnik náluk a SZEMA. Alapítóinak harmada volt SZDSZ-es, és szintén nem kíméli az ökopártot. Négy polgármester-jelöltet tudtak állítani az országban az októberi választásra. Uszkán a volt liberális párti Sértő-Radics István nyergelt át a SZEMA-hoz. Sajókaza és Jászladány mellett még Baján sikerült elegendő szelvényt összegyűjteni, sőt még kompenzációs listát is tudtak állítani. Igaz, nem egyedül. A Bács-Kiskun megyei városban az MSZP-vel és a Civil Mozgalommal közösen indulnak. Rossz hír számukra, hogy Budapesten mindössze öt egyéni választókerületi jelöltet tudnak felmutatni, mindet az első kerületben. A közel nyolcezer fővárosi kopogtatócédula ugyanakkor jelzés értékű, és azt mutatja, hogy nem teljesen reménytelen a SZEMA jövője.
A harc tehát két fronton zajlik. A végcél a vártnál sikeresebb LMP elfojtása és egy új balliberális mozgalom beindítása. Ungár Klára nemrégiben azt nyilatkozta a Népszabadságban, hogy a SZEMA (amely szerinte egyedüliként vállalja fel a liberális értékeket) és a Lehet Más a Politika között éles ellentétek vannak. Szavaiban megjelenik az az irigységgel vegyes idegenkedés, amivel az SZDSZ maradványai az LMP-re tekintenek: „Karakteres a különbség. Nekünk határozott és világos liberális programunk van. Ezt a jelzőt próbálja lerúgni magáról az LMP, joggal, mert valóban nem liberális párt. Gazdaságfilozófiai nézeteik inkább emlékeztetnek a hetvenes–nyolcvanas évek naiv kert-Magyarországára. Különbözik a demokráciafelfogásunk is. Mi nem kivonultunk volna a választójogi törvény megszavazásakor, hanem leszavaztuk volna. Ők nem fordultak Alkotmánybírósághoz. A szocialisták se."
A Magyar Narancsnak még keményebben fogalmazott: „azt kell mondanom, hogy ott, ahol a demokratikus intézményrendszer, a demokratikus berendezkedés sérül, ott ordítani kell. Ott nagyon kell ordítani. Le is kell szavazni, alkotmánybírósághoz is kell fordulni, akár nemzetközi jogintézményekhez is. A jelenlegi ellenzék egyáltalán nem karakteres. Mondanék pár példát: mi nem hagytuk volna szó nélkül, hogy az MSZP a Jobbiknak akarta adni a nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét, nem szavaztuk volna meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, hanem elmondtuk volna a programunkban szereplő pozitív javaslatainkat. Vagy például a Trianon-emléknap! Mi pont úgy kivonultunk volna, ahogy 90-ben fideszesként tettem."
Függő függetlenek
Van még egy terület, ahol az ős-SZDSZ titokban építkezik és próbálja átmenteni magát jobb időkre. Ez pedig, bármilyen furcsán hangzik, a vidék. Több helyen volt párttagok immár függetlenként vagy helyi szervezetek jelöltjeként próbálkoznak, nem is kicsi eséllyel. Wittinghoff Tamás, az SZPE elnökségi tagja 20 éve vezeti Budaörsöt, most a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltje. Jüttner Csaba is elpusztíthatatlan: a várost több mint tíz éve irányító politikust most az Összefogás Vásárosnaményért egyesület jelöli.
Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ jobboldali elfogultsággal nem vádolható igazgatója a Heti Világgazdaság online felületén pontos jövőképet rajzolt fel a liberálisoknak, és egészen odáig ment, hogy egy megszülető és megerősödő új liberális pártnak váltópártiságot vizionált. Érdemes idézni a szavait, hiszen Ungár Klára mellett talán Csizmadia fogalmazza meg legvilágosabban az egykori szabad demokraták vágyálmait és jövőképét.
Ungár és Csizmadia szavaiból az derül ki, hogy az SZDSZ nyilvánvaló bukása és megszégyenülése ellenére volt vezetőik tovább álmodoznak, és végeredményben azzal számolnak, hogy világképük újbóli masszív parlamenti és önkormányzati képviselete csak idő kérdése. Hogy illúzióik és a valóság mennyire kompatibilisek, az csak a következő években dől el.
Ha ott folytatják, ahol az elmúlt négy-nyolc évben elkezdték, akkor könnyen lehet, hogy törekvéseik inkább lesznek hasonlatosak a kétfarkú kutyák megmosolyogtató vicceihez, mint egy komoly és becsvágyó kezdeményezés és mozgalom előremutató erőfeszítéseihez.
Csizmadia Ervin: Mennyire lehet vonzó egy új liberális párt? – hvg, 2010. augusztus 30.
„Elköszönt a Fővárosi Közgyűléstől Demszky Gábor, s a főpolgármesteri cím elvesztésével zárul le valójában az SZDSZ által képviselt rendszerváltó liberalizmus. … De ahogy minden történet lezárulása egy új történet kezdete is, szinte Demszky bejelentésével egy időben hozta nyilvánosságra Hack Péter a 2014-es választásokra megszülető euroatlantista és piacbarát liberális párt koncepcióját. Mindezt persze megelőzte már különféle liberális kezdeményezések megalakulása…, illetve más volt SZDSZ-es csúcsvezetők (Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Pető Iván) jövőbeli szándékaikat illető, sokatmondó hallgatása… ám az bizonyos, hogy ha lesz is újrakezdés, annak nemigen lesz köze mindahhoz, amit egykor az SZDSZ jelentett. Ez a korszak visszavonhatatlanul lezárult."
„Mára azonban a liberális szavazók nagy része hajlamos az LMP-t a Fidesz külső segédcsapatának tekinteni, vagy ha eddig nem is mennek el, odáig igen, hogy nem tartják valódi liberális pártnak. ... tény, hogy a rendszerváltó nagy liberális pártok mindenütt lehanyatlottak – már amennyiben balliberálisok voltak. Azok a liberális pártok, amelyek ma Közép-Európában sikeresek, jobboldali liberálisok – mint például a lengyel vagy újabban a szlovák liberális kormánypárt. Ilyen szempontból Hack Péter neve (múltbéli tevékenysége alapján) és pártalapítása szándéka elmozdulást jelenthet egy jobboldali liberális irányba ..."
„… a liberalizmus újjászervezőinek azt a kérdést is mérlegelniük kell, hogy akarják-e, tudják-e működtetni majdani pártjukat olyasfajta néppártként, mint a rendszerváltás időszakában, s az ismételten képes lehet-e valamiféle tömegvonzás megteremtésére. Ez a tömegvonzás (mint láttuk) 1990-ben és 1994-ben még megvolt. … Hack Péternek és másoknak újra fel kell építeniük egy pártpolitikai infrastruktúrát, s emellett a reform- és parlamentarizmus-védő szerep mellett jól kitapintható társadalmi irányultságot is mutatniuk kell. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az európai liberális pártok ott erősek hagyományosan, ahol erősek a társadalmi kapcsolataik."
(mintának pár vicc)
A skót kisfiú megkérdezi az apjától:
- Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?
- Parketta, kisfiam.
Az indiánok elfognak négy cowboyt. A törzsfőnök azt mondja:
- Akinek a legrövidebb a neve, az szabad, a többiek meghalnak. Mutatkozzatok be!
- John – mondja az első.
- Joe – mondja a második.
- X – mondja a harmadik.
- Félix – mondja a negyedik.
– Vidámsági versenyt rendeztek az állatok. Kié lett a győzelem?
– A juhé...
Két csecsemő beszélget az újszülött osztályon:
- Szia! Te fiú vagy, vagy lány?
- Fiú.
- Honnan tudod?
- Majd ha kimegy a nővér, megmutatom.
Kimegy a nővér. A csecsemő hirtelen lerántja magáról a takarót, és így szól:
- Látod? Kék a zoknim!
- Hány óra van?
- Tíz perc múlva tíz.
- Nem azt kérdeztem, hogy tíz perc múlva mennyi lesz, hanem hogy most mennyi van.
Két sofőr pálinkázik a kocsmában. Egy rendőr az ablakon keresztül lesi, ahogy a sofőrök koccintanak.
- Hé! - kiált oda nekik. - Maguk meg mit isznak?
- Pertut.
- Az más! Mert ha pálinka lenne, most rögtön elvenném a jogosítványukat!
Bemegy a migráns az ásotthalmi kocsmába, majd megkérdi:
- Pálinkájuk van?
- Melyikből szeretne?
- Abból a kerítésszaggatóból.
- Doktor úr! Életemben először ettem osztrigát, és most nagyon fáj a gyomrom.
- Mondja, friss volt az osztriga, amikor felnyitotta?
- Szent ég! Fel kellett volna nyitni?
Hogy világossá váljon : mkkp = szdsz (vagy mkp, a rosenfeld mátyás féle régi komcsipárt). Arra jó alkalom a többség véleményét kigúnyoló, csak mellébeszélve terelő = érvek nélküli plakátkampány. Az igazi korrupció, ha valaki hazát árul idegenek pénzéért cserébe, a baloldal és a liberálisok mindig idegen segítséggel jutottak hatalomra, és ezek az idegenek vittek innen nem pedig hoztak! Befektetés a sorosoida sereg fenntartása, az államrend aláásása!
Az önletagadás és a lelepleződött érdekek-szándékok elviccelni próbálása jellegzetes média-liberális fogás, és ez a zsidó bohóc társaság is csak médiapárt.
De egyáltalán honnan a 2 farkú kétszínű képmutatók 22 milliója CSAK erre a plakátolásra? Vagy a soros hálózattól, vagy az érdemtelenül gazdag nemmagyar, globális neolibet kiszolgáló felső-közép osztálytól, akik a magyar középosztálynak és az egész helyi társadalomak ellenségei. Mindkettő igaz!
Ja vagy úgy, hogy komolytalan de akkor is párt ez, és akkor mehet közterületre a hülyeségnek álcázott propaganda plakát hadjárat. Holohoax - holokamu képregények és egyéb zsidós - libsis témájú karikatúrák kihelyezése közterületre is csak kampányolás a nemzetidegen (nem érdemileg csak anyagilag) felső-középosztály tevékenysége ellen, ami jogos társadalomkritika.
"a szélsőségesen megosztott társadalomban, a kétféle középosztály tagjai között élet-halál harc folyik. S ez a küzdelem nemcsak a középosztályok, hanem a társadalomfejlődés irányát is hosszú távra meghatározhatja."
2010-ben jelentek ezek meg, azóta történt hogy a ballibnek már schiffer is náci lett, elvégre Claudia Schiffer is pont olyan német nevű, hollywood-i színésznő létére biztosan nem zsidó. :D Hasonló nevű a Magyarország ellen nyugaton hazugságokkal uszító szélsőlibbant schiff andrás zongorista, lehetne a roman polanski filmen az igazi holokauszt túlélő, aki úgy úszta meg hogy nem történt meg. :D
Belvita, nem fontos, lehet hogy csak színház különben is.Beáll a balkoalícióba még jövőre a maradék lmp.
A kétfarkúak mellett mindig kiálló magyarellenes Kettős Mérce amúgy a taszosok - helsinkisek hobbiblogja. Nem viccesek, unalmasak.
2010-es demokratás írás :
Lehet más a kétfarkú SZDSZ?
A tetszhalott SZDSZ máig élő értelmiségi- és médiaholdudvara más pártok felfuttatásával próbált ajánlószelvényeket elvenni a még mindig csak másfél éves LMP-től. A volt kormánypárt önmagában kevés volt a feladathoz, ők maguk mindössze egyetlen választókerületi jelöltet tudtak állítani, Sopronban.
Posztumusz bosszú
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártként (MKKP) ismert vulgárdadaista viccpárt (valójában csak egyesület) a budapesti főpolgármester-jelöltek versenyében közel háromezer, a volt SZDSZ-es Ungár Klára szociális mázzal meghintett ultraliberális Szabad Emberek Magyarországáért – Összefogás 2010 (SZEMA) pártja pedig körülbelül 7500 ajánlószelvényt gyűjtött össze. Jobbára olyanoktól, akik egyébként az LMP-nek adták volna a kopogtatószelvényüket. Ez a mennyiség végül nagyon hiányzott az antiglobalista ökopártnak, és csak az utolsó pillanatokban tudták elérni a Jávor Benedek jelöléséhez szükséges 28 150-es számot. Az LMP-t azért érintette volna különösen érzékenyen egy budapesti kudarc, mert országosan visszafogottan szerepeltek.
Bár időarányosan több kopogtatócédulát gyűjtöttek jelöltjeik, mint tavasszal, a szeptember 6-i állás szerint csak három megyei listát és 26 polgármester-jelöltet tudtak állítani, jócskán lemaradva a Jobbiktól és az MSZP-től, igaz, fölényesen megelőzve a többi jelölő szervezetet.
Érdemes megfigyelni, hogy a MKKP és a SZEMA hol kapta a legnagyobb nyilvánosságot. Az elmúlt hónapok médiamegjelenéseiben egyértelműen a Népszabadság vezet, utána közvetlenül az Index.hu és HVG által tulajdonolt Hírszerző.hu következik. A három orgánum tucatnyi alkalommal foglalkozott velük, folyamatosan tudósítottak a kétfarkúak kampányának állásáról (vagy helyet adtak ilyen tudósításoknak), miközben a többi jobb- és baloldali sajtótermék csak 1-2 cikk erejéig tette ezt. Szintén ez médiumok voltak azok, amelyek szeptember első napjaiban kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a Lehet Más a Politika minden bizonnyal nem fog polgármester-jelöltet indítani Budapesten, azt sugallva (az MSZP és a Jobbik kommunikációjához hasonlóan), hogy minden ezzel ellentétes eredmény csodára, de inkább a Fidesztől leszivárgó cédulákra vagy ajánlószelvény-vásárlásra vezethető vissza. A balliberális média emellett tévészereplést is biztosított a kétfarkúaknak, az ATV-n főműsoridőben álbotrányos keretek között Kálmán Olga beszélgetett erzsébetvárosi jelöltjükkel, a civilben humorista Mogács Dániellel, a tv2-n pedig Vujity Tvrtko készített spontán módon botrányosnak beállított rekláminterjút vele.
A többek között ingyensörrel, örök élettel, a repülőjáratok föld alá terelésével, a Margitsziget leúsztatásával kampányoló viccpárt állítólagos népszerűségével még profi elemzőket is megtévesztett. Török Gábor politológus például hihetőnek tartotta azt a médiahacket, hogy az összes pártot megelőzve adták le a főpolgármester-jelöléshez szükséges ajánlószelvényeket. A szakértőivel leginkább balos médiumokban szereplő, és nyilvános elemzéseiben eddig Magyarországon kívüli témákkal foglalkozó Policy Solutions intézet pedig éppen a kopogtatócédula-gyűjtés finisében állt elő első, a Medián segítségével elkészített közvélemény-kutatása ismertetésével. Eszerint a MKKP-ról a budapestiek közel fele hallott már és két százalékuk voksolt volna rájuk egy augusztus végi önkormányzati választáson. Victora Zsolt, az MKKP főpolgármester-jelöltje valamennyi párt szimpatizánsai közül az LMP-sek között volt a legkevésbé elutasított.
Új liberális vár a romokon?
Mindez egy szélesebb politikai stratégia keretei közé illeszthető be, melyben az MSZP és az SZDSZ egykori prominensei is részt vesznek. Ez röviden így foglalható össze: a szerintük a liberális értékeket eláruló, de (legalábbis emberi jogi értelemben) liberális színben tetszelgő, a színfalak mögött a volt SZDSZ-szavazók voksainak megszerzésére törő LMP ellehetetlenítése, megtörése és legkésőbb 2014-re egy új liberális tömegpárt létrehozása. A szocialistáknak jelenlegi helyzetükben égető szükségük van egy baloldali vagy liberális kispártra. Nemcsak azért, mert a rendszerváltozás után a kisebbségi kormány egy éve kivételével mindig koalícióban kormányoztak, hanem azért is, mert nyolcéves kormányzásuk után legitimációra és külső támogatásra szorulnak. Márpedig a csábítási és fenyegetési kísérletek ellenére erre az LMP nem hajlandó.
Egy MSZP-közeli liberális formáció létrejötte ezért nagyrészt a volt SZDSZ-eseken múlik. A tavaszi kísérlet, a Magyar Bálint, Sándor Klára és Kuncze Gábor segítségével megalapított Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) a parlamenti pártok között a legnagyobb kritikát a Fidesz mellett az LMP-nek szenteli.
Valamivel életképesebbnek tűnik náluk a SZEMA. Alapítóinak harmada volt SZDSZ-es, és szintén nem kíméli az ökopártot. Négy polgármester-jelöltet tudtak állítani az országban az októberi választásra. Uszkán a volt liberális párti Sértő-Radics István nyergelt át a SZEMA-hoz. Sajókaza és Jászladány mellett még Baján sikerült elegendő szelvényt összegyűjteni, sőt még kompenzációs listát is tudtak állítani. Igaz, nem egyedül. A Bács-Kiskun megyei városban az MSZP-vel és a Civil Mozgalommal közösen indulnak. Rossz hír számukra, hogy Budapesten mindössze öt egyéni választókerületi jelöltet tudnak felmutatni, mindet az első kerületben. A közel nyolcezer fővárosi kopogtatócédula ugyanakkor jelzés értékű, és azt mutatja, hogy nem teljesen reménytelen a SZEMA jövője.
A harc tehát két fronton zajlik. A végcél a vártnál sikeresebb LMP elfojtása és egy új balliberális mozgalom beindítása. Ungár Klára nemrégiben azt nyilatkozta a Népszabadságban, hogy a SZEMA (amely szerinte egyedüliként vállalja fel a liberális értékeket) és a Lehet Más a Politika között éles ellentétek vannak. Szavaiban megjelenik az az irigységgel vegyes idegenkedés, amivel az SZDSZ maradványai az LMP-re tekintenek: „Karakteres a különbség. Nekünk határozott és világos liberális programunk van. Ezt a jelzőt próbálja lerúgni magáról az LMP, joggal, mert valóban nem liberális párt. Gazdaságfilozófiai nézeteik inkább emlékeztetnek a hetvenes–nyolcvanas évek naiv kert-Magyarországára. Különbözik a demokráciafelfogásunk is. Mi nem kivonultunk volna a választójogi törvény megszavazásakor, hanem leszavaztuk volna. Ők nem fordultak Alkotmánybírósághoz. A szocialisták se."
A Magyar Narancsnak még keményebben fogalmazott: „azt kell mondanom, hogy ott, ahol a demokratikus intézményrendszer, a demokratikus berendezkedés sérül, ott ordítani kell. Ott nagyon kell ordítani. Le is kell szavazni, alkotmánybírósághoz is kell fordulni, akár nemzetközi jogintézményekhez is. A jelenlegi ellenzék egyáltalán nem karakteres. Mondanék pár példát: mi nem hagytuk volna szó nélkül, hogy az MSZP a Jobbiknak akarta adni a nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét, nem szavaztuk volna meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, hanem elmondtuk volna a programunkban szereplő pozitív javaslatainkat. Vagy például a Trianon-emléknap! Mi pont úgy kivonultunk volna, ahogy 90-ben fideszesként tettem."
Függő függetlenek
Van még egy terület, ahol az ős-SZDSZ titokban építkezik és próbálja átmenteni magát jobb időkre. Ez pedig, bármilyen furcsán hangzik, a vidék. Több helyen volt párttagok immár függetlenként vagy helyi szervezetek jelöltjeként próbálkoznak, nem is kicsi eséllyel. Wittinghoff Tamás, az SZPE elnökségi tagja 20 éve vezeti Budaörsöt, most a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltje. Jüttner Csaba is elpusztíthatatlan: a várost több mint tíz éve irányító politikust most az Összefogás Vásárosnaményért egyesület jelöli.
Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ jobboldali elfogultsággal nem vádolható igazgatója a Heti Világgazdaság online felületén pontos jövőképet rajzolt fel a liberálisoknak, és egészen odáig ment, hogy egy megszülető és megerősödő új liberális pártnak váltópártiságot vizionált. Érdemes idézni a szavait, hiszen Ungár Klára mellett talán Csizmadia fogalmazza meg legvilágosabban az egykori szabad demokraták vágyálmait és jövőképét.
Ungár és Csizmadia szavaiból az derül ki, hogy az SZDSZ nyilvánvaló bukása és megszégyenülése ellenére volt vezetőik tovább álmodoznak, és végeredményben azzal számolnak, hogy világképük újbóli masszív parlamenti és önkormányzati képviselete csak idő kérdése. Hogy illúzióik és a valóság mennyire kompatibilisek, az csak a következő években dől el.
Ha ott folytatják, ahol az elmúlt négy-nyolc évben elkezdték, akkor könnyen lehet, hogy törekvéseik inkább lesznek hasonlatosak a kétfarkú kutyák megmosolyogtató vicceihez, mint egy komoly és becsvágyó kezdeményezés és mozgalom előremutató erőfeszítéseihez.
Csizmadia Ervin: Mennyire lehet vonzó egy új liberális párt? – hvg, 2010. augusztus 30.
„Elköszönt a Fővárosi Közgyűléstől Demszky Gábor, s a főpolgármesteri cím elvesztésével zárul le valójában az SZDSZ által képviselt rendszerváltó liberalizmus. … De ahogy minden történet lezárulása egy új történet kezdete is, szinte Demszky bejelentésével egy időben hozta nyilvánosságra Hack Péter a 2014-es választásokra megszülető euroatlantista és piacbarát liberális párt koncepcióját. Mindezt persze megelőzte már különféle liberális kezdeményezések megalakulása…, illetve más volt SZDSZ-es csúcsvezetők (Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Pető Iván) jövőbeli szándékaikat illető, sokatmondó hallgatása… ám az bizonyos, hogy ha lesz is újrakezdés, annak nemigen lesz köze mindahhoz, amit egykor az SZDSZ jelentett. Ez a korszak visszavonhatatlanul lezárult."
„Mára azonban a liberális szavazók nagy része hajlamos az LMP-t a Fidesz külső segédcsapatának tekinteni, vagy ha eddig nem is mennek el, odáig igen, hogy nem tartják valódi liberális pártnak. ... tény, hogy a rendszerváltó nagy liberális pártok mindenütt lehanyatlottak – már amennyiben balliberálisok voltak. Azok a liberális pártok, amelyek ma Közép-Európában sikeresek, jobboldali liberálisok – mint például a lengyel vagy újabban a szlovák liberális kormánypárt. Ilyen szempontból Hack Péter neve (múltbéli tevékenysége alapján) és pártalapítása szándéka elmozdulást jelenthet egy jobboldali liberális irányba ..."
„… a liberalizmus újjászervezőinek azt a kérdést is mérlegelniük kell, hogy akarják-e, tudják-e működtetni majdani pártjukat olyasfajta néppártként, mint a rendszerváltás időszakában, s az ismételten képes lehet-e valamiféle tömegvonzás megteremtésére. Ez a tömegvonzás (mint láttuk) 1990-ben és 1994-ben még megvolt. … Hack Péternek és másoknak újra fel kell építeniük egy pártpolitikai infrastruktúrát, s emellett a reform- és parlamentarizmus-védő szerep mellett jól kitapintható társadalmi irányultságot is mutatniuk kell. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az európai liberális pártok ott erősek hagyományosan, ahol erősek a társadalmi kapcsolataik."
(mintának pár vicc)
A skót kisfiú megkérdezi az apjától:
- Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?
- Parketta, kisfiam.
Az indiánok elfognak négy cowboyt. A törzsfőnök azt mondja:
- Akinek a legrövidebb a neve, az szabad, a többiek meghalnak. Mutatkozzatok be!
- John – mondja az első.
- Joe – mondja a második.
- X – mondja a harmadik.
- Félix – mondja a negyedik.
– Vidámsági versenyt rendeztek az állatok. Kié lett a győzelem?
– A juhé...
Két csecsemő beszélget az újszülött osztályon:
- Szia! Te fiú vagy, vagy lány?
- Fiú.
- Honnan tudod?
- Majd ha kimegy a nővér, megmutatom.
Kimegy a nővér. A csecsemő hirtelen lerántja magáról a takarót, és így szól:
- Látod? Kék a zoknim!
- Hány óra van?
- Tíz perc múlva tíz.
- Nem azt kérdeztem, hogy tíz perc múlva mennyi lesz, hanem hogy most mennyi van.
Két sofőr pálinkázik a kocsmában. Egy rendőr az ablakon keresztül lesi, ahogy a sofőrök koccintanak.
- Hé! - kiált oda nekik. - Maguk meg mit isznak?
- Pertut.
- Az más! Mert ha pálinka lenne, most rögtön elvenném a jogosítványukat!
Bemegy a migráns az ásotthalmi kocsmába, majd megkérdi:
- Pálinkájuk van?
- Melyikből szeretne?
- Abból a kerítésszaggatóból.
- Doktor úr! Életemben először ettem osztrigát, és most nagyon fáj a gyomrom.
- Mondja, friss volt az osztriga, amikor felnyitotta?
- Szent ég! Fel kellett volna nyitni?
Ez Románia magyarellenessége, de nálunk is osztanak semmiért 13 év fegyházakat a hunniásoknak. Ilyen az, ha ellenséges idegenek ítélkeznek felettünk! Ahogy nálunk nem magyar az érdemtelenül felül levő anti-elit, úgy lehet hogy azok se románok ottan. Hanem a hazátlan népcsoport tagjai! "Dr.Ing. Sebestyén-Teleki István a székely "terrorista" ügyről"
Ez Románia magyarellenessége, de nálunk is osztanak semmiért 13 év fegyházakat a hunniásoknak. Ilyen az, ha ellenséges idegenek ítélkeznek felettünk! Ahogy nálunk nem magyar az érdemtelenül felül levő anti-elit, úgy lehet hogy azok se románok ottan. Hanem a hazátlan népcsoport tagjai!
Dr.Ing. Sebestyén-Teleki István a székely "terrorista" ügyről
https://www.youtube.com/watch?v=ijHQDxRM6i4
https://www.youtube.com/watch?v=U-m_teqKV98
https://www.youtube.com/watch?v=xpypL3RPYJA
Dr.Ing. Sebestyén-Teleki István a székely "terrorista" ügyről
https://www.youtube.com/watch?v=ijHQDxRM6i4
https://www.youtube.com/watch?v=U-m_teqKV98
https://www.youtube.com/watch?v=xpypL3RPYJA
2016. szeptember 20., kedd
Elég volt a liberálisokból! – a magyarok sorra szaggatják le a Kétfarkú Kutyapárt plakátjait A kétfarkú kutya plakátait leszaggatni pont azért kell, mert ez nem hír hanem nemzetellenes propaganda, fizetett hazaáruló zsiráfgyerekektől. :P Ők is a betolakodóellenes plakátok megrongálásra buzdítottak már tavaly!!! Ez a minimum, igazából börtönben lenne a helyük, a nyegle ballib-burzsuj hülyegyerek plakátragasztóik sem nagyon érdemlik meg a testi épségüket... :3
A libernyák szarok csak röhögtek rajta mikor magyar jobbos tüntetőket, vagy közszereplőket vertek meg. Kommentek a neten mindmáig. Szentmihályi Szabó Pétert is képesek voltak megtámadni, most meg egy mercis zsidókopasz G Fodor Gábort bántalmazata, A gyurcsányista cigány daróczi + tsai rss-lopó kommentfröcsögő oldala a propeller.hu, ottani kommentek irányvonala a "megérdemelte" "nem eléggé" stb ha ez egy verseny hát ők már alapból sokkal jobban gyűlölnek minket, ocsmány vörös patkányok, és igen, jelentős részben ősi judeobolsi családok fattyai.
Én a nyugati országrészben jártamban "igenes" dk-s plakátokat láttam, aztán meg már nem ;) de ebből is világos, NEM a távolmaradásra buzdít a dk hanem a "mindenkit be kell fogadni" nemzetmegszüntető európai egyesült államos "nemzetközivé lesz holnapra a világ" közös gyökerűen libsi-komcsi eszmevilágát, amibe merkel is bele fog bukni.
A kétfarkú kétszínű kutya, az a taszos, helsinkis, nemzetközi szervezett bűnöző drogkartell lobbistás "tűcsereprogramos" drogos soros hálózat zsoldosainak bohóckodása. Dehogynem politizálnak az állazák, ami közügy az minden politika. Unalomig sulykolják a néhai szadesz antiértékrendjét, egyáltalán nem viccesek. Mindig csak valami romboló, züllesztő, deviáns jelenség mellett állnak ki, a társadalomra káros és rossz folyamatokat támogatják, a puszta élet és közbiztonsággal szemben is a bűnt pártolják az ellenőrizhetetlenné tett bevándoroltatás iigenelésével, tehát a nemzet és Európa ellenségei. A liberálisoké nem európai érték, mocsokban és népirtásban születzett jakobinus - liberalista - kommunista most épp neoliberális banda ez.
A kétfarkú kutya plakátait leszaggatni pont azért kell, mert ez nem hír hanem nemzetellenes propaganda, fizetett hazaáruló zsiráfgyerekektől. :P
Ők is a betolakodóellenes plakátok megrongálásra buzdítottak már tavaly!!! Ez a minimum, igazából börtönben lenne a helyük, a nyegle ballib-burzsuj hülyegyerek plakátragasztóik sem nagyon érdemlik meg a testi épségüket... :3
Cultural marxism awareness https://www.facebook.com/CulturalMarxism
Elég volt a liberálisokból! – a magyarok sorra szaggatják le a Kétfarkú Kutyapárt plakátjait
szeptember 18, 2016 Hírmondó
Szorgalmas magyar hazafiak járják az utcákat még ezen az esős hétvégén is, hogy megtisztítsák a liberális mételytől Budapestet és a vidéket egyaránt. A Kétfarkú Kutyapárt plakátjait és ragasztócímkéit leszaggatják, összefirkálják, némelyikre pedig üzenetet írnak a magyar fiatalok.
A Kétfarkú Kutyapárt szeretne hazánkba csalogatni annyi bevándorlót, amennyi csak elfér a Kárpát-medencében, de akár több is jöhet, majd összehúzzák magukat a magyarok. A belső ellenség csahos kétfarkú kutyái az éjszaka leple alatt ragasztják ki felforgató jellegű plakátjaikat és ragasztócímkéiket, hogy a többségi társadalom ellen uszítsanak és középső ujjukat intsék a magyar nép felé.
Azért éjszaka leple alatt helyezik ki szélsőséges propagandájukat, mert félnek, hogy a magyar emberek egy jól irányzott jobbhoroggal díjazzák tevékenységüket. Hiszen a magyarok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy aki a bevándorlók befogadásáért kardoskodik az nem más, mint ócska hazaáruló, akiknek tevékenységét nem is olyan régen még bitófával jutalmazták.
A kétfarkú söpredék aktivistái kábítószeres révületükben ragasztgatják azokat a falragaszokat, melyeknek semmi más üzenete nincsen, mint: Mi gyűlölünk minden magyart és Magyarországot az idegenek kezére játsszuk!
A romkocsmák hormonzavaros törzsvendégei, a budapesti gettó, magyargyűlölettől fortyogó árnyékszékéből indulnak útnak, hogy megfogalmazott hadüzeneteiket kiragaszthassák szerte a fővárosban és az egész országban.
De az utcákat a magyarság harcképes fiataljai is járják, keresve-kutatva a felforgatók plakátjai után, amiket habozás nélkül semmisítenek meg. A kétfarkú kutyák minden bizonnyal sűrűn a hátuk mögé néznek az esti sétáikon, hiszen bármikor felbukkanhatnak olyanok, akik nem tudnak nevetni viccesnek szánt propagandájukon és ilyenkor bizony előfordulhat, hogy a korcsokat kegyetlenül móresre tanítják.
Seregi Kálmán – http://ujero.net
http://betyarsereg.hu/eleg-volt-a-liberalisokbol-a-magyarok-sorra-szaggatjak-le-a-ketfarku-kutyapart-plakatjait/
Én a nyugati országrészben jártamban "igenes" dk-s plakátokat láttam, aztán meg már nem ;) de ebből is világos, NEM a távolmaradásra buzdít a dk hanem a "mindenkit be kell fogadni" nemzetmegszüntető európai egyesült államos "nemzetközivé lesz holnapra a világ" közös gyökerűen libsi-komcsi eszmevilágát, amibe merkel is bele fog bukni.
A kétfarkú kétszínű kutya, az a taszos, helsinkis, nemzetközi szervezett bűnöző drogkartell lobbistás "tűcsereprogramos" drogos soros hálózat zsoldosainak bohóckodása. Dehogynem politizálnak az állazák, ami közügy az minden politika. Unalomig sulykolják a néhai szadesz antiértékrendjét, egyáltalán nem viccesek. Mindig csak valami romboló, züllesztő, deviáns jelenség mellett állnak ki, a társadalomra káros és rossz folyamatokat támogatják, a puszta élet és közbiztonsággal szemben is a bűnt pártolják az ellenőrizhetetlenné tett bevándoroltatás iigenelésével, tehát a nemzet és Európa ellenségei. A liberálisoké nem európai érték, mocsokban és népirtásban születzett jakobinus - liberalista - kommunista most épp neoliberális banda ez.
A kétfarkú kutya plakátait leszaggatni pont azért kell, mert ez nem hír hanem nemzetellenes propaganda, fizetett hazaáruló zsiráfgyerekektől. :P
Ők is a betolakodóellenes plakátok megrongálásra buzdítottak már tavaly!!! Ez a minimum, igazából börtönben lenne a helyük, a nyegle ballib-burzsuj hülyegyerek plakátragasztóik sem nagyon érdemlik meg a testi épségüket... :3
Cultural marxism awareness https://www.facebook.com/CulturalMarxism
Elég volt a liberálisokból! – a magyarok sorra szaggatják le a Kétfarkú Kutyapárt plakátjait
szeptember 18, 2016 Hírmondó
Szorgalmas magyar hazafiak járják az utcákat még ezen az esős hétvégén is, hogy megtisztítsák a liberális mételytől Budapestet és a vidéket egyaránt. A Kétfarkú Kutyapárt plakátjait és ragasztócímkéit leszaggatják, összefirkálják, némelyikre pedig üzenetet írnak a magyar fiatalok.
A Kétfarkú Kutyapárt szeretne hazánkba csalogatni annyi bevándorlót, amennyi csak elfér a Kárpát-medencében, de akár több is jöhet, majd összehúzzák magukat a magyarok. A belső ellenség csahos kétfarkú kutyái az éjszaka leple alatt ragasztják ki felforgató jellegű plakátjaikat és ragasztócímkéiket, hogy a többségi társadalom ellen uszítsanak és középső ujjukat intsék a magyar nép felé.
Azért éjszaka leple alatt helyezik ki szélsőséges propagandájukat, mert félnek, hogy a magyar emberek egy jól irányzott jobbhoroggal díjazzák tevékenységüket. Hiszen a magyarok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy aki a bevándorlók befogadásáért kardoskodik az nem más, mint ócska hazaáruló, akiknek tevékenységét nem is olyan régen még bitófával jutalmazták.
A kétfarkú söpredék aktivistái kábítószeres révületükben ragasztgatják azokat a falragaszokat, melyeknek semmi más üzenete nincsen, mint: Mi gyűlölünk minden magyart és Magyarországot az idegenek kezére játsszuk!
A romkocsmák hormonzavaros törzsvendégei, a budapesti gettó, magyargyűlölettől fortyogó árnyékszékéből indulnak útnak, hogy megfogalmazott hadüzeneteiket kiragaszthassák szerte a fővárosban és az egész országban.
De az utcákat a magyarság harcképes fiataljai is járják, keresve-kutatva a felforgatók plakátjai után, amiket habozás nélkül semmisítenek meg. A kétfarkú kutyák minden bizonnyal sűrűn a hátuk mögé néznek az esti sétáikon, hiszen bármikor felbukkanhatnak olyanok, akik nem tudnak nevetni viccesnek szánt propagandájukon és ilyenkor bizony előfordulhat, hogy a korcsokat kegyetlenül móresre tanítják.
Seregi Kálmán – http://ujero.net
http://betyarsereg.hu/eleg-volt-a-liberalisokbol-a-magyarok-sorra-szaggatjak-le-a-ketfarku-kutyapart-plakatjait/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)