Legalább akkora szigorral kellene büntetni a lobbizási próbálkozást, mint a megvesztegetésit! Vagy még keményebben, a nagyobb társadalmi veszélyessége miatt.
Mert a megvesztegető többnyire magánember, a lobbizó viszont tőkeerős, korlátlan idővel és -- a befolyásplandó képviselőhöz képest -- korlátlan pénzzel és pszichológiai háttértudásal rendelkezik, továbbá szinte korlátlan felderítési képességgel a képviselő magánéletét, gondolkodásmódját, gyenge pontjait illetően. (Nem beszélve arról, hogy eleve olyan képviselőket ültet az adott helyre a háttérhatalom, akik szerény értelmi és még szerényegg erkölcsi szinten állnak, ha véletlenül mégis becsusszan egy-egy erősebb figura, azt meggyilkolják, mint Haidert, Möllemannt, Fortuint, Herrhausent, stb...)
Abban reménykedjünk, hogy a kamatpénzuralmi "rend" megváltozásával talán az utóbbi időben jelentkező és fokozódó dolgozó-középosztály-tiprás is megfordulhat.
Abban a történelmi tapasztalatban reménykedhetünk, hogy bárhol és bármikor egy hatalom a saját dolgozó középosztályát kezdte eltaposni és kifosztani, az mindig megindult a lejtőn, és hamarosan összeomlott vagy jelentéktelenné vált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése