Digitális gulág – íme, a Google
https://pestisracok.hu/digitalis-gulag-ime-a-google/#comment-649423
Az okoseszközök uralta világ számos meglepetést tartogat számunkra, hiszen szinte mindent az online térben intézünk: bankolunk, vásárolunk, levelezünk, információt osztunk meg magunkról. A digitális térben azonban nem mindenki lehet egyenlő súllyal jelen, legalábbis erre enged következtetni a PestiSrácok.hu Youtube-csatornájának végleges törlése is. A világ egyik legismertebb cége, a Google digitális gulágot hozott létre a kibertérben, ahova portálunkat is száműzni kívánta – az esélyegyenlőség jegyében.
A Nagy Testvér már nemcsak mindent figyel, lát, hanem úgy tűnik, büntet is. Az már a 2018-as országgyűlési választás előtt kiderült, hogy Magyarországon a Facebook előszeretettel tiltja a liberális gondolatisággal ellentétes posztokat. Most azonban már a Youtube-ról is eltűnnek azok a csatornák, amelyek a konzervatív, jobboldali felhasználók töltenek tartalommal. Persze mindezt a szólásszabadság jegyében. Amerikában már megfogalmazták azt a törvényjavaslatot, amely megállítja a Big Tech platformok általi cenzúrázást. Hasonló javaslatra valószínűleg már Magyarországon is szükség lenne, lévén, hogy a jobboldali véleményformálók folyamatos kitiltása a digitális térből szinte bevett gyakorlattá vált a Facebook és a Google platformjain. Ne legyünk idealisták: az orwelli új világ kismiska ahhoz képest, ami most van kibontakozóban és aminek a PestiSrácok.hu Youtube-csatornája is áldozatává vált. Peter Hasson most megjelent könyve, a The Manipulators: Facebook, Google, Twitter, and Big Tech's War on Conservatives pontosan ezeket a folyamatokat veszi górcső alá. Emlékezetes: Trump már 2019-ben azzal vádolta meg a vállalatóriást, hogy befolyásolta a választásokat, mégpedig úgy, hogy csökkentette a szavazói hajlamot. A helyzet azóta sem javult, sőt. A napokban óriási felháborodást keltett az amerikaiak körében, hogy a Facebook nemcsak betiltotta a népszerű jobboldali hálózatot, a censored.tv oldalát, hanem blokkolták a The Gateway Pundit cenzúráról szóló cikkét is. A hálózat olyan népszerű kommentátorok otthona, mint Gavin McInnes, Milo Yiannopoulos, Laura Loomer vagy Joe Biggs. Egy szép napon a hálózathoz tartozó összes fiókot és mindenkit, aki ott működik, „likvidálták", törölték a Facebookról és az Instagramról. A felhasználók már privát üzenetekben sem tudtak megosztani a weboldalra mutató linkeket.
Ez egyértelműen a „Big Tech", amely megpróbálja megtagadni a platform használatához való jogot
– mondta Gavin McInnes. De mindez kinek és miért áll érdekében? Talán nem meglepő, hogy a háttérben George Soros alakja rajzolódik ki, aki évek óta készül a világ urává válni a digitális tér segítségével.
Az ember, aki mindenhol jelen van
Soros György 2018-as davosi beszéde után drasztikusan növelte részesedését több techcégben, annak ellenére, hogy korábban „fenyegetésnek" nevezte az ilyen vállalatokat. Majd – miközben progresszív csoportok lelkes pénzügyi támogatója volt a közösségi médiában – kampányt indított a Facebook szétdarabolására. 2018-ban a Soros Fund Management 159 200 Facebook-részvényt vásárolt (becsült értéke 31 millió dollár), 250 000 Twitter-részvényt zsebelt be (11 millió dollárra becsülik értékét) és 54 500 Apple részvénnyel is (10 millió dollárra becsült) gazdagította portfólióját. Soros ezen kívül 12 400 részvénnyi részesedést jelentett be az Alphabetben, a Google anyavállalatában, amelynek értéke 14 millió dollár. Persze hiba lenne azt gondolni, hogy ez egy hirtelen jött ötlet volt részéről. Nem árt tudni, hogy Soros 2007 óta kereskedett a Google-részvényekkel, de 2011 második negyedévében eladta mindet. A Forbes arról ír, hogy ezután 2011 harmadik negyedévében 1126 részvényt vásárolt, részvényenként körülbelül 550 dolláros áron. A negyedik negyedévben bonyolította eddigi legnagyobb vásárlását: 258 900 részvényt vett, mintegy 592 dollár értékben, összesen 154 millió dollár befektetéssel. A Google ötödik legnagyobb részvényese, portfóliójának 7,3 százalékával 2012-ben Soros György volt, 2019 második felére viszont már 71,2 millió dollárral volt jelen a Google anyavállalatában, a hetedik legnagyobb részvényesként. A portfólió további kiegészítései között szerepelt az eBay Inc. és a Symantec Corp., de érdemes megemlíteni a Netflix-részvényvásárlásokat is.
Ismerkedjünk meg a Google világával…avagy ilyen a goo(g)lag
A Google, amelyet keresőmotor-óriásként ismertek meg a világon, rövid idő alatt az okostelefon-szoftverek legnagyobb gyártójává is előlépett. 2018-ban kiderülhetett mindenki számára, hogy ennél azért kicsit összetettebb ez a vállalatóriás. Már akkor azt írtuk, hogy akár egyenlőségjelet is tehetnénk a Google és Soros neve közé, az összefonódás látványos – és a jobboldali médiaplatformok számára igencsak hátrányos – volta miatt. Nyilván a véletlennek köszönhető, hogy a Google News Lab igazgatója az az Olivia Ma, aki a Center for Public Integrity nonprofit szervezet igazgatóságának alelnöke is egyben. Olivia Ma nagy karriert futott be a Google környékén: volt már a Google+ hír- és médiakapcsolatokért felelős vezetője, vagy épp a YouTube „News and Politics" team alapítója. De menedzselte a YouTube 2012-es „választási stratégiáját", valamint azért is felelt, hogy a YouTube kiemelt eseményekre (például az Arab Tavaszra) miként reagál. Emellett ő maga is készített három Obama-interjút szintén a YouTube-on. A Center for Public Integrity az éves beszámolók alapján 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben biztosan kapott pénzt az Open Societytől; a támogatás összege ismeretlen, bizonyos források azonban 1,7 millió dolláros támogatásról is írtak már korábban. Az elnökségi tagok között volt egykor a CNN-es Christiane Amanpour is, aki annál az ABC News-nál is dolgozott, amely szintén több millió dolláros támogatást kapott Soros Györgytől, például 2004-ben, amikor a spekuláns George W. Bush-t szerette volna legyőzni. A milliárdos ekkor összesen 27 millió dollárt költött el különböző „független" médiumoknál, amelyektől azt remélte, hogy majd az ő javára befolyásolják a közvéleményt. Ennek tudatában már meg sem lepődtünk azon, hogy a keresőóriás egyik pályázati programjából nemes egyszerűséggel kirakták az Origót, miután a mindig haladó és objektív Google befolyása alá tartozó szervezetek jelentették, hogy egy Orbán Viktor illiberális diktatúráját támogató médium is pozitív elbírálást kapott egy fejlesztés támogatására. A lapot törölték a kedvezményezettek listájáról, a 24.hu kiadója, a 444.hu és az Index.hu mellől. Ha leásunk egy kicsit a dolgok mélyére, gyorsan kiderül, hogy a Google-höz tartozó, az „újságírást megmenteni szándékozó" formációk régóta élvezik a spekuláns támogatását, aki, mint tudjuk, mindig csak jót akar. Nyilván ennek a nemes ideológiának köszönhető az is, hogy olyan algoritmus fejlesztésére pumpált jelentős összeget, ami a hamis hírek ellen veszi fel a harcot a világhálón, méghozzá a Mozilla szoftvere segítségével.
A Mozilla Information Trust Initiative (MITI) telepítésével elsőként adatokat gyűjtenek az internetről, majd ezek segítségével olyan algoritmust hívnak életre, ami megszűri az elérhető tartalmat. A „tényfeltáró szoftverek" elkészítését az eBay alapítója, Pierre Omidyar és Soros György támogatta. Az pedig, hogy mi is minősül annak, nem a felhasználó dönti el, hanem egy mesterséges intelligencia.
A Youtube-csatornánk végleges likvidálása után kissé utópisztikusnak tűnhet, amit ezzel kapcsolatban akkor, 2017-ben megfogalmaztunk:
egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha a PestiSrácok.hu oldala soha többé nem lenne elérhető az információs sztrádán, mivel azt az algoritmus valószínűleg „fakenews" kategóriába sorolná és tiltaná le örökre, ellentétben például a Soros által pénzelt hírforrásokkal.
Pikáns, hogy a 2017 augusztusában megjelent híradásban arról értekeztek, hogy az internet nem tud a demokratikus társadalom szolgálatába állni, sőt, szerepe jelentősen csökken. Persze azért jelentős károkat tud okozni egy-egy (általuk) hamis(-nak minősített) információ. Ekkor még nem sejthettük, hogy ez a gondolatmenet szinte szó szerint megegyezik majd Soros György 2018-as davosi beszédével. Persze nyilván véletlenül. Bár a PestiSrácok.hu már akkor megkongatta a vészharangot, mégsem sikerült ráirányítani a figyelmet arra a veszélyre, amit a közleményben bátran vállaltak is a fejlesztők: a MITI célja egyelőre az, hogy a programot telepítő különböző vállalatok segítségével a világ számos országából minél több adatot begyűjthessen az internetről, ezáltal pedig „jobban megértsék a hamis hírekkel kapcsolatos problémákat, és kiderítsék, hogy mit lehetne tenni". Azért ez viszonylag rövid idő alatt elég jól sikerült nekik. A cég fejlesztői egyébként a 2016. évi választásokon és az azt követő időszakban vizsgálták meg a Firefox felhasználók szokásait, majd tanulmányt készítettek arról, hogy milyen kereséseket indítottak és milyen weboldalra kattintottak azok, akik ezt a böngészőt választották. Ebből vonták le a következtetést, hogy mennyi új hamis weboldal jelent meg, és hogy ez a hamis lefedettség hogyan befolyásolta az emberek viselkedését. A Mozilla bejelentését követően több szakember aggódásának adott hangot: véleményük szerint a szoftver rövid idő alatt olyan digitális fegyverré válhat, amivel irányítani tudják majd az emberek gondolkodását a számukra elérhető tartalmak szűrésével. Erre pedig tényleg nem is kellett sokat várni, bár fontos megjegyezni, hogy ezt nem csupán egyetlen szoftver segítségével érték el.
A Google természetesen tökéletesen illeszkedik az ilyen orwelli megfigyelési rendszerhez. Ez messze a legnagyobb monopólium, amelyet a világ valaha is látott, és adatokat szippantó csápjai mélyen bejutnak mindennapi életünkbe, begyűjtve az összes megtett lépést és beszélgetést, akár online, akár a való világban. Mert a Google valóban nyomon követ bennünket, még akkor is, ha nem gondoljuk. És akkor kicsit rugaszkodjunk el a Google Maps-tól, a helyelőzményektől, amit simán Gmail-fiókunk alapján tudnak rólunk. A legtöbb webhely az „ingyenes" Google Analytics programot használja az oldalon végzett tevékenységek nyomon követésére. A Google 2005-ben megvásárolta az Urchin szoftvert, és elidegenítésével képesek voltak integrálni ezt a fontos megfigyelő eszközt az internet nagy részébe. A Google Analytics integrálódik a Google hirdetési hálózati monopóliumához, valamint a Gmail e-mail szolgáltatásához. Ezek a rendszerek természetesen nem ingyenesek; inkább nevezhető egy szorosan integrált megfigyelőeszköz-csomagnak, amelyben adatokat adnak el. Ezek az eszközök adatgyűjtést végeznek más Google-termékekkel együtt, például az Android „okos" telefonjaival, otthoni biztonsági rendszerekhez kapcsolódva, és még a Google otthoni asszisztensét nem is említettük. És ez még csak „a jövő kezdete". Amint arra a The Intercept egy 2020. január 27-i cikkben rámutatott, az arcfelismerő és videoanalitikai szoftverekkel felszerelt intelligens fényképezőgép-hálózatok még inkább előmozdítják majd a globális megfigyelést. 2021 végére az IHS Markit marketingcég azt jósolja, hogy 1 milliárd kamera figyeli a nyilvános mozgásokat az egész világon. Persze a Google monopóliuma jóval meghaladja az internetes keresést, hiszen potenciálisan veszélyes egyeduralommal rendelkezik az online reklámozás terén is. A Google 2007-ben megvásárolta a DoubleClicket, amely már uralta a digitális hirdetési piacot. És ebben igazi veszély rejlik: a Google már óriási mennyiségben ismeri az egyes webhelyekre küldött forgalmat – honnan jön, milyen tartalmakra keresnek rá az emberek, akár néhány alapvető demográfiai adatot is szolgáltatnak.
A Google az egészségünkre is „figyel"!
A közelmúltban nyilvánvalóvá vált, hogy a Google a felhasználók egészségügyi adatait is követi. A Fitbit alkalmazás minden fiziológiai információt és aktivitási szintet megad a számukra. A Google adatgyűjtéséhez az Amazon és a Microsoft szintén jó segítséget jelent: összegyűjtik az egészségügyi és diagnosztikai oldalakon bevitt adatokat, amelyeket ezután megosztanak több száz harmadik féllel – és ezeket az adatokat nem anonimizálják. De nincs ez másként a hitelkártyákkal sem, amelyek első pillantásra teljesen elkülönülnek a Google-tól. A Bloomberg azonban megszellőztette, hogy a Google és a Mastercard üzleti szövetséget kötött, amely alapján a Google hozzáférést kap a Mastercard-felhasználók kiskereskedelmi kiadásaihoz. A Google áruház értékesítés-mérési szolgáltatása pedig azt is sugallja, hogy nemcsak a Mastercard-felhasználókat követik nyomon. A Bloomberg megjegyezte: a Google 2017-ben azt állította, hogy hozzáférhet az Egyesült Államok hitel- és betéti kártyáinak 70 százalékához. Ez pedig tetemes adatmennyiség.
Totális kontroll az információk felett
Az amerikai felhasználók a Twitteren néhány napja arról csipognak, hogy a Wikipédia mögött is már Sorosék állnak, így már azt is irányíthatják, hogy kiről milyen információ jelenjen meg a digitális sztrádán és hogy azokhoz kik férhessenek hozzá. Az pedig már tényleg a cseresznye a habon, hogy Soros dollármilliókat költött vagyonából az Open Society Alapítványon keresztül a 2020-as választások befolyásolására. Érdemes egy pillantást vetni arra, jelenleg milyen óriásvállalatok fő részvényese Soros.
Soros részvényei az Alphabet/Google/Youtube, Microsoft, Facebook, Visa vállalatokban. Forrás: Marketinsider
Ha eddig arra gondoltunk, hogy mindez csupán egyfajta pénzügyi manőver a tőzsdespekuláns részéről, nézzük, milyen következményekkel járt számos országban – így Magyarországon is – a Soros-féle monopólium az illiberális állam hívei számára. A businessdesk.co.nz például arról ír, hogy számukra érthetetlen módon folyamatosan korlátozzák őket, és bár megkérték, hogy magyarázzák el, miért nem fogadta el a 12 éves üzleti hírszolgáltatást hitelesített hírforrásként a Google Hírek „dedikált szakértőinek" arctalan csapata, választ nem kapnak. Mint írják: a 2008 eleje óta működő BusinessDesk hírleveleket küld pénzügyi témában és ezzel kapcsolatos információkat tesz közzé a weboldalukon. Ezért is lepődtek meg azon, hogy a Facebook sem engedélyezte a „megbízható híroldal" címke megadását nekik, majd a Wikipédia-bejegyzés követelményének sem találták megfelelőnek őket. A Google Hírekkel sem jártak jobban: elutasító értesítést kaptak arra hivatkozva, hogy a portál egy linkgyűjtő hely, majd miután ezt megfellebbezték, azt a választ kapták, hogy „az irányelvi korlátozások miatt nem tudunk személyre szabott visszajelzést adni az Ön webhelyének elutasításáról". Remek, igaz? Az üzleti portál új-zélandi csapata szerint a Google háttérbe szorítja oldalaikat, méghozzá politikai irányultságuk miatt.
Ha nem lenne olyan orwelli, szinte viccesnek találnánk
– írják bejegyzésük végén. És mennyire igazuk van.
A Google szólásszabadságot és az ügyfelek törvényes jogait semmibe vevő magatartása ellen tiltakozunk február 20-án, csütörtökön 17 órakor a Google Magyarország székházánál, a Budapest II. kerület, Árpád fejedelem útja 26-28. előtt (a szentendrei hév Szépvölgyi úti megállójának közelében).
"Soros egy szociopata, de ugyanakkor ügyes üzletember is, aki pénzt képes csinálni bármilyen aljas dologból. Gyuribának egy bontó cége van, de Ő nem autókat passzíroz kis dobozokká, vagy épp házakat zúz szét… Nem, Gyuribá bontócége egész országokat, régiókat és kontinenseket rombol le. A módszere csak részben új, hekkerek már régóta fertőznek meg számítógépek millióit, hogy aztán az irányítást átvéve a zombi gépek támadásokat intézzenek különböző oldalak ellen, vagy spammal öntsék el a gyanútlan felhasználók email fiókjait… mindezt bárkinek, aki megfizeti a szolgáltatásaikat. Soros ezt az ötletet alkalmazta az emberi társadalomra és anyagi támogatásával eltérített számtalan emberi jogi szervezetet, illetve maga is felállított egy csomó aktivista álszervezetet is. Akárcsak egy hekker, Ő is árulja a szolgáltatásait annak aki a legtöbbet fizeti érte. Persze maga Soros is élvezi a hatalmat, a zavarosban halászást, ami a káosszal jár, de itt nem Ő a megbízó, "csak" a kivitelező."
"Már sok éve kitiltották a facebookról a kuruc.info-t, úgy is, hogy linkelni sem lehet, sőt privát üzenetben sem küldhető a web címe.
De a google is bünteti, még hoz rá találatot, de csak az oldalak címét, a tartalmat már nem mutatja…
Ez nem zavart korábban senkit, most, hogy szigorodik rendszer…
Egyébként a TEV egy az 1945-ös kitöréssel kapcsolatos cikk miatt már a 888.hu-t pont úgy kikezdte, mint korábban a kurucot, szóval várható, hogy a 888 is repül a facebookról…"hanem az egyik hatalmi ágra, jelesül. a médiára – azon belül is az internetes médiára – egyoldalúan és gátlástalanul rátelepedő nemzetközi techcégek is! Ilyenkor a hatóságoknak kellene a gyűlölködő tartalmak – pl: gyilkosságra való uszítás, kisebbségek elleni gyűlöletkeltés stb – kiszűréséről gondoskodni, – amelyek amúgy is Btk-ba ütköző tényállások, tehát a jogalap bőven rendelkezésre állna, ezért is érthetetlen a tétlenségük…. Nem beszélve arról, hogy ezek techcégek adóztatlanul, iszonyatos profitra tesznek szert, az alkalmazók személyes adataival való gátlástalan és kontroll nélküli kereskedelmével! (Az együttes, EU-s fellépésre várni a techcégek megadóztatását illetően hiú ábránd, amely jó esetben is legalább egy évtizedbe kerülne, ismerve az Unió munkatempóját az ilyen "nem szeretem" ügyekben!) A tét pedig óriási, hiszen ezek a techcégek birtokában vannak mindazon erőforrásoknak, melyekkel választásokat tudnak befolyásolni, azaz: a nekik hasznos, balliberális politikai oldal javára eldönteni! Nem lenne jó, ha a 2022-es választásokat a Facebook, a Google vagy a Soros-féle Avaaz döntené el, aszerint, hogy kinek enged megjelenést és kinek nem, vagy: ki tud több gyűlölködő álhírt zúdítani a választókra!
"A sok-sok félelmetes lehetőség között én a legfélelmetesebbnek azt tartom, hogy olyan szinten megfigyelhető egy-egy személy a net segítségével (levelezés, üzenetek, bankműveletek, helymeghatározás, személyiség profil netes adatokból stb), hogy gyakorlatilag tetszőleges ügye sikerre vagy zsákutcába vihető anélkül, hogy bármit észrevenne belőle. Tehát már nemcsak a tömegek manipulálásáról van szó, hanem a személyre lebontott manipulációhoz is készen áll minden."
"A PS ügye meg lehetett egy provokáció is. Azaz el lett döntve a PS megszüntetése külső eszközökkel és ez volt az egyik első lépcső. A következő lehet például a facebook-os tiltás és így tovább a kibertérből való teljes száműzésig."
"(((A liberálisok meg ezen lehetőségek ellen valójában semmit nem fognak tenni, mert ők csak árnyékharcosok. Igazi veszéllyel, igazi problémával szembesülni, konfrontálódni nem tudnak. Csak a működő dolgok hisztérikák mentén való lebontásához értenek. Ahhoz, ami nem jár veszéllyel.)))"
"Hozzá kell tennem valamit. A mai információ tárolás az egykori mágnesszalagos komputerektől indulva már olyan szintre jutottak, hogy terrabájt adat elfér egy dundi pendrájvon, és a gugli tárolókapacítása egyszerűen felmérhetetlen. Mennyi is a terrabájt? Nos az Országos Széchenyi Könyvtár valamennyi adata kb. 10-15 terrabájt lehet, vagyis egy teásdobozba beletehetőek a szükséges pendrávok. (Persze valóságban sokkal kisebb ennyi hely a szerveren, hiszen nincsen külön betokozva.) Nos mondjuk ki nyugodtan: A világ összes beszélgetését képesek egy íróasztal méretű tárolóban rögzíteni több évre visszamenőleg.
Persze a dolog nem ilyen egyszerű, mert ehhez olyan keresőmotorok kellenek amelyek a lehető leggyorsabban, "real time" elven mindent meg tudnak találni amire szükség van.
Van néhány furcsa élményem. Egy ismerősöm ezzel is foglalkozik, van egy csúcsszámítógépe. Nos a gugli kereső szempillantás alatt a kérdésre százezer címet rádobott. Megállapítottuk, hogy az Intel Core i7 processzor sokkal lassúbb, mint a gugli szerver gépe. Ők ugyanis a katonai minősítésű technikával dolgoznak.
Másik kérdés, hogy kiknek dolgoznak. Az világos, hogy nem a civilek kérésére a készruhaboltok címjegyzékét keresik naphosszat. Nem is kell magyaráznom, hogy a különféle szolgálatok számára dolgoznak. Az NSA és a CIA éppen úgy kér és kap adatokat tőlük, mint a Moszad, és mások. De nem tudni, hogy ki kap adekvátabb válaszokat és fontosabb adatokat.
Az a tény, hogy ezek az információs gigacégek a legfontosabb dolgot az információt tárolják eleve különleges felelősséget róna rájuk. Erről persze szó sincs. Gyakorlatilag ezek senkinek nem tartoznak felelősséggel. Olyanok, mint a Gólem amikor elszabadult.."
Xml alapú öntanuló szövegelemző programocskák melyek egymással kommunikálni is tudnak, igazi kis szkájnet.
Nem Google, csak egy szövegátfésülő kód és a hozzá kapcsolt chatbot, a néhai BASIC szintjén levő hobbi programok.
De akkor egy világcég szintjén mi minden mehet, gondoljunk bele...
"A Mastercard (!) már 2018-ban letiltotta a Jihad Watch Patreon számláját, mert nem tetszett nekik egy videó. Ez a fajta tiltás is el fogja érni az átlagembereket." https://www.jihadwatch.org/2018/08/patreon-and-mastercard-ban-robert-spencer-without-explanation
"Akit mélyebben érdekel a téma, olvassa el Edward Snowden: RENDSZERHIBA című önéletírását, melyben leírja, hogy a CIA irodában ülve rákapcsolódtak egy megfigyelendő iráni tudós gépére. Snowden monitorján látszott a férfi, aki otthoni PC-jén dolgozott, melynek kamerája "természetesen" felvette gazdáját, akinek ölében ott ült a kisfia. Snowden nemcsak látta a gyanútlan megfigyeltet, de azt is hallota, mit beszélget a gyerekével.
Angol ismerősöm heccből paki akcentussal beszélt egyszer a mobilján. 4-5 perc múlva KÖZELI(!)indiai éttermek hirdetése jelent meg a telefonján.
Elérkezett a NEW WORLD ORDER. A világkormányra még pár évet várni kell. De még megérjük…"
"Jó a cikk, jók a hozzászólások. A cikkben leírtak nagy része azonban már évek óta ismert az informatikában kicsit is jártas körökben. Feltételezem, hogy pártunknak és kormányunknak is vannak ilyen szakemberei. Sopánkodás helyett olyan információs rendszert kellett volna már (legalább részben) kiépíteni, amelyik legalább hazánk területén belül független "nemzeti" információáramlást tenne lehetővé. Az ország gazdasági helyzete ezt most (még) lehetővé tenné. Miért e bénázás?"
"Ezen csak egy libernyák barom röhög. Azért fejlesztenek saját oprendszereket, Arm és x64 meg más architektúrájú processzorokat Kína, Oroszország, és mások. Még az inteles hardverekben is van kiskapu, "management engine" néven. Eltűnt a bizalom a hontalanok népe iránt, mert nem érdemlitek meg. Keserves lesz a megoldás, de nem számunkra.
Gúnyolódj a saját hebroid népeden, seggfej."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése