Ombudsmani állásfoglalás a közjegyzők tevékenységéről - Google Drive

Ombudsmani állásfoglalás a közjegyzők tevékenységéről - Google Drive

https://docs.google.com/document/d/1VLLhbGyOkYsq-4haO7wkFMlmL1VJXC1F0VtozKWqr3k/edit

Dabasi Tamástól : "Nincs mit, csak már végre az emberek hinnének nekem és
megindulnának végre és feljelentenék a közjegyzéket és megindítanák a
kártérítési pereket ellenük!!!!!! De nem, nekik könnyebb a kényelmes fotelbe
ülni és várni a sült galambot, nekik nincs szükségük kártérítésre, (pénzre)!!!!!"

MÁR AZ OMBUDSMANI állásfoglalás is megerősíti a Fehér Kéményseprők Szövetségének
álláspontját, mely szerint a "Közjegyzők" teljes mértékben alkotmányellenesen,
törvényt sértve állítanak ki egyoldalú kötelezettség vállalási nyilatkozatot az
adós nevében, amivel nagyon komoly anyagi kárt okoztak a hiteleseknek!
KÖVETELJÜK AZ AZONNALI JOGI ÉS ANYAGI FELELŐSSÉGRE VONÁSUKAT!!!

A „Fehér Kéményseprők" Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége, gazdasági
szakmai csoportja Kiemelt figyelmet fordítva a legjobb szakmai tudásunkkal
segítjük a Kúria döntése hatására felfüggeszthetővé vált jelzáloghiteles
devizaadósok ellen indított végrehajtási eljárások megszüntetését. Melyet
megerősített a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is, aki szerint ez nem
jár az adósnak többletköltséggel. Orbán Viktor kormányfő szerint a devizahitel
hibás termék.

A végrehajtási eljárások akkor is felfüggeszthetők, ha a teljes hiteltartozáshoz
képest meglehetősen csekély (az átlagos kölcsönöknél néhány tízezer forintos) az
értékkülönbség, amely az árfolyamrés eltérő számításából ered. Ráadásul igen
valószínű - mint egyébként az a végrehajtók reagálásából is érzékelhető -, hogy
ez az összes deviza jelzáloghitelt érintheti. A Kúria döntése alapján (ami ugyan
nem jogegységi határozat, de a bíróságok nagy eséllyel alkalmazni fogják a
mostani ítéletben leírtakat) semmis lehet a hitelszerződés, amikor a teljes
hiteldíjba nem vették bele a vételi és eladási árfolyam közti különbséget,
illetve az árfolyamrés mértékének változtatását nem közölte a bank az adóssal.
A Kúria döntése alapján egyértelmű a közjegyzők és azon banki alkalmazottak
bűntető felelőssége, akik egy általuk kitalált összeg alapján a közjegyzőt
megtévesztve kiállításra kerültek a „Végrehajtási Záradékok". Ezen dokumentumok,
közokiratnak minősülnek és a közokirat hamisítás bűncselekmény, és egyértelmű a
közjegyzők anyagi felellősége is.

Ezennel felszólítjuk az összes közjegyzőt, hogy saját hatáskörben, azonnal
töröljék az összes általuk kiállított Közjegyzői záradékot.
A közjegyző által kiállított végrehajtási záradék törvénysértő módon került
kiállításra, ezért az Adós a Vht. 211.§ (2), a 212.§ (1) és a 31/E.§ (2)
bekezdések alapján kéri annak törlését.

Közjegyző felelőssége

A közjegyző által kipostázott felmondás a törvénytelen joggyakorlatban ítélet
értékűvé válik a bank "bemondására". A kioktatás hiánya, a kellékhiányos végzés
és az alapján indított jogszerűtlen végrehajtás a közjegyzők felelősségének
kérdését is felvetik {Kjtv. 1. § (2) és 3. § (1)} Teljes mértékben megállapított,
hogy Alakilag hibás közjegyzői eljárás/határozat (jegyzőkönyv, tanúsítvány)
kiállítása.

A felmondás és kézbesítése nem felel meg a közjegyzői határozatok formai és
tartalmi követelményének, a Vht. 31/E. § (2) alapján a határozathoz fűződő
követelményeket be kellene tartani. Az Adósnak kiküldött felmondás semmiféle
jogorvoslati kioktatást nem tartalmaz, ahogy az egy tisztességes határozathoz,
avagy súlyos jogkövetkezménnyel járó joghatáshoz ez alapkövetelmény lenne.
Vht. 31/E. § (2) A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a
bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a helyi
bíróság határozatával azonos hatályú.

Vht. 31/E. § magyarázat: Fontos megállapításokat tett az intézménnyel
kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatban. Bizonyos
okiratok közjegyzői záradékolását a testület alkotmánysértőnek találta, mert azt
a hatályos szabályok alapján nem előzte meg a végrehajtás előfeltételeként
megkívánható bírósági vagy garanciát nyújtó közjegyzői eljárás. Önmagában
ugyanakkor a közjegyzői végrehajtás elrendelését összeegyeztethetőnek tartotta
az alkotmányos előírásokkal, ennek előfeltétele a határozat szerint az, ha a
záradékolást a közjegyzőnek a bírósági eljárásokhoz hasonló garanciákkal
ellátott eljárása előzi meg.

A Tanúsítvány nem a kötelezettektől származik

A Tanúsítvány záradékolásához alkalmatlan, mivel az nem a kötelezettől (Adóstól),
hanem a jogosulttól (Végrehajtást kérőtől) származik.

A Tanúsítvány azt tanúsítja, hogy a Végrehajtást kérő a kölcsönszerződést
felmondta, de nem azt, hogy a felmondás feltétele bekövetkezett-e, illetve, hogy
a felmondást jogszerűen tette-e. Csakhogy a Vht. 21. § (2) bekezdés szerint nem
a felmondást kell igazolni, hanem azt a körülményt, hogy a felmondás feltételei
fennállnak (beálltak). A felmondás közjegyzői postázása az Adós részére nem
pótolja az Adós, mint kötelezett elismerő nyilatkozatát. A Tanúsítvány a
Végrehajtást kérőtől származó és a Nyilatkozatból egyenesen le nem vezethető
összegeket tartalmaz, amelyet a közjegyző a jegyzőkönyvben/Tanúsítványban úgy
rögzít, mintha az alapja lehetne a záradék kiállításának.

Visszaélés a záradékolási joggal

Jelen törvénysértő joggyakorlat a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozatának
rendeli alá azt a körülményt, amelyet kontradiktórius eljárásban lehetne csak
jogerőre emelni, illetve a tartozás elismerő nyilatkozatnak megfelelően, ha az
adós a felmondást elfogadja, közokiratba foglalni. A közjegyzők azonban a bankok
egyoldalú nyilatkozatát a másik fél meghallgatása nélkül jogerőre emelik. Ez a
joggyakorlat tipikusan a bírósági peres eljárást megkerülő, a bankok érdekében
történő joggal való visszaélés, amely súlyos hátrányt okoz a kötelezetteknek. A
jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésével kötött feltétel semmis.
Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi
rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság
megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik
csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

Ptk. 200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet
jogszabály megkerülésével kötöttek.

Rendelkezünk azzal az alkotmánybírósági határozattal, mely szerint
Alkotmánysértő a jogosulti nyilatkozat bemondás alapján történő záradékolása —